Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 10. szám - M. Kiss Sándor: "...hivatást számított ki magának történelmi helyzetéből" (interjú Balogh Edgárral II.)
M. KISS SÁNDOR „...hivatást számított ki magának történelmi helyzetéből” INTERJÜ BALOGH EDGÁRRAL II. Tehát 1935. Edgár bácsi elhagyja Csehszlovákiát és belecsöppen egy más világba. Teljesen más világba? Hátha még hozzáteszem, hogy Olténiiába kötök íki, mint román baka, akikor aztán igazán más világ -ez, -életszínvonal-életmegnyilatkozások szempontjából egyaránt. De valamilképpen ki kell fejeznem azt a melegséget, azt az emberséget, azt a megértést, amit a sebtében megismert román parasztgyerekékben megtalálok. Onnan Olténiából, ahol katonáskodom, némi botrány és büntetés után áthelyeznek, mert magyar újságba írtam, m-eg valami Ikommunista lapot küldték utánam, lés ebből is rendőrségi -ügy lett. -Ennek következtében Lúgosról, ahová bevonultam, áthelyeztek Tirgu Jiu-ba. Szerencsémre, mert ott ismertem meg a román népet -és tanultam meg románul. Onnan vissza-visszatértem Kolozsvárra, mert akkor úgy volt a katonáskodás, hogy iké't-lkét hónap Ikiköpkés, azután egy hónap otthon. 35—-3-6—3-7 első fele ezzel az ingázással telt -el. Köziben azonban önfenntartásból a Brassói Lapokba, a Korunk-ba és a Független Üj- ság-ba kezdtem cikkezni és tagjává váltam a romániai magyar balolldali nemzetiségi tömegszervezetnek, a Magyar Dolgozóik Szövétségénnak.' Nagy meglepetés volt számomra a Magyar Dolgozók Szövetségének, v-agy ahogy mondtuk: a MADOSZ-nak a létezése. Ez a romániai kommunista pártnak nagyon ügyes lépése -volt. Pontos és ügyes taktikai lépés. Nagyrészt a Magyar Párt ellenziéki elemeiből összetevődött tömegszervezet Ikialakulását támogatta, és abban nemcsak Ikommunista gondolkodású, hanem vallásos, híiv-ő értelmiségiek, parasztok is résztvehettek és bekapcsolódhattak olyan mértékben, amennyiben a hivatalos Magyar Párt politikát -és annak bizonyos oszt-ályjellegét, a sokát emlegetett grófi vagy polgári jellegét nem fogadták el. Jelentkeztem a román pártnál és nagyon helyesen elirányítottak a MADOSZnba, ahol a vezetőségben kaptam helyet, a művelődés, a kulturális kérdések terén. Nos, ezt én a „Szolgálat”-b-an részletesen leírtam, abban benne van az is, hogy milyen konfliktusaim voltak a MADOSZ vezetőivel. Nem a párt vezetőivel, a párt nemegyszer támogatott a MADOSZ vezetőkkel folytatott vitáimban. Én Brassóba kerültem, és Ott vettem rf-szt a brassói magyar dolgozók tényleges nagy tömegmozgalmának létrehozásában. Megtart ott-úk ott is — kolozsvári mintára — a népi találkozót, de lényegesen nagyobb tömegbázisra támaszkodva. Ezeken a konferenciákon ezrek v-ettek részt. Szinte természetes, hogy ismét összeütközésbe kerültem a 'MADOSZ néhány olyan vezetőjével, ákik inkább -elvontan képzelték el és fogalmazták meg a tennivalókat és kevésbé voltak tekintettel a tömeg-ék szervezési igényeire. Bennem mindig volt, még Csehszlovákiából hoztam magammal, -egy plebejus tendencia, ennek lényege az volt, Ihogy a munkásokkal lés a parasztokkal együtt kell csinálni a dolgokat, tehát nem irányítani őket, hanem Velük lenni és menni. Ez 823