Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 10. szám - Banos János: Látlelet (vers)
Mi lesz velünk mi lesz velünk? — Lesétálunk a dombról le a százlépcsős minaretről s mint rét virradat előtt állunk a neon alaitt: most robban ránk a reggel hogy tüdőnk óvóhelye beszakad s látlelet csupán a deszkabódé amin vásáros tekintetünk a lakat sarkunktól fejünkig átvilágítva vérünk: szép hemoglobinos kirakat Mi lesz velünk mi lesz velünk — Szerelmeink térde pislákol — kihunyóban elúsznak a peronok előlünk tökmagot szemezget az eső s a gyorsvonat messzi síneken kéjeleg a Kis Csaj meztelen simogatja szőrét — remeg anya jegy rózsája hímezve melle fölé Dél van: a hivatalban megkondulnak a gyomrok — istenke lecsücsül egy virágágy mellé szájában üdvözölnek a hortenziák: örök lélegző roncsok s kitalálni e délutánból hozzánk szegődnek kicsi kis merényletek fölszállunk egy villamosra összekarcolni a virágzó eget
