Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1871 / 8-9. szám - Amerikába utazása Csepregi János és családjának és az indító okok a kivándorlásra, vagy tanulság: miként induljon útnak valaki a magyar nyelvvel. Írta a kivándorlott maga
tyentve olyat lökött a kupénkon, alig tudtuk magunkat összeszedni, tinire észre- tértünk, már lassú ütemben vitt bennünk a kivilágított állomásról az éjszakai setétségbe, haladva velünk az újvilágban, az általunk kitűzött czél felé, a melyben mikénti érzésünket és tdepedésünket, hogyha érdemesnek találják szeretett testvéreim megőrizni, illetve bírni, a hozzájok vonzódó szeretetembői egy másik könyvben fogok megírni, az újvilágban lévő történetemet. Kivándorlási naplója megjelenésével a Vas megyei Csöngér öl 1900 decemberében feleségével és öt kiskorú gyermekével Argentínába induló Csepregi János belépett jeles paraszt-önéletrajzíróink sorába. Ez az emlékirat a testvérek és a rokonok közötti „szeretet és emlékezet fönntartására” készült, s testvéreinek leszármazottai 75 éven át féltve őrzött családi ereklyeként adták nemzedékről nemzedékre a 120 oldalas, kéziratos könyvecskét. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel adózunk az értékőrző Csepregi család elhunyt tagjai emlékének, s köszönetünket fejezzük ki Gyimesi Ferencnek, a dégi termelőszövetkezet műszaki vezetőjének valamint feleségének, Csepregi Irénnek, akik hozzájárultak a napló közreadásához, holott nem kis belső ellenállást kellett leküzderúök, amikor két hétre megváltak Csepregi János nagy becsben tartott örökségétől. A kézirat nyilvánosságra hozatalának gondolata a család barátjában, a dégi születésű és most Balatonföldváron élő dr. Haug Antal orvosban merült fel, akiről itt most csak annyit említsünk meg, hogy 1945-ben 25 ezer kötetet mentett meg Dégen a feldúlt Festetich-könyvtár anyagából, amit azután Pécsre és Budapestre szállítottak. Ezúttal közgyűjteményekhez, írókhoz, tudósokhoz, filmrendezőkhöz intézett levelek sorában érvelt Csepregi János naplójának közzététele mellett. Egyik levelének címzettje folyóiratunk jó barátja, dr. Kiss Gyula szombathelyi főiskolai tanár, lett... Dr. Haug Antal 1980 őszén az acsádi szociális betegotthonban hangfelvételt készített a kivándorolt Ferenc nevű testvérének 103 éves leányával, Csepregi Lídiával. Tőle tudjuk, hogy Csepregi János nem vásárolt birtokot Argentínában, asztalos ‘lett, s még az első világháború előtt vérmérgezésben elhunyt. A rokonszenves „olaszfi” viszont Zsófi férjeként továbbra is a család támasza maradt. Köszönettel tartozunk dr. Haug Antalnak a napló gépiratos másolatának elkészítéséért is, mert ezzel megkönnyítette számunkra a sajtó alá rendezés munkáját. A magunk <részéről törekedtünk ugyan a napló írásképét a mai helyesírási gyakorlathoz közelíteni, ám érintetlenül hagytuk annak korjelző és egyéni sajátosságait. Az Életünk Szerkesztősége KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 704
