Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 7. szám - Voigt Vilmos: József Attila neofolklorizmusa (tanulmány)
József Attila életműve rendkívüli módon kötött a közösséghez. Egyrészt származástudata, majd ebből kifejlődött múlt-tudata egyedülálló módon jellemzi a költészetét. Ez a kultúraelméleti megfogalmazással „mi-tudat”-nak nevezhető tényező megköveteli, hogy a hagyományos kultúra József Attila vélte felfogását pontosabban körvonalazzuk, mennyiben nevezhető ez „íolklorizmus”-nak, „népinek”, ezeken belül pontosabban hogyan határozható meg? Ezen túlmenően azonban a népies irodalmi mozgalom szempontjából sem közömbös, hogyan értékeljük ennek a folklorizmus- vonatkozásaít. A népies irodalom, vagy a „népi írók mozgalma” önmagában nem írható le a folkilonizmus ilyen vagy olyan jellemzésével, jellegzetesen politikád, társadalmi 'és ezen belül irodalmi mozgalom ez, ahol az esztétikai minőségek gyakran másodlagosak voltak mind a résztvevők, mind a kívülálló kortársak szemében. De még az esztétikai minőségek rendszerében sem a legfontosabb itt a folklorizmus milyensége, sokkal inkább a realizmus sajátos művészi törekvéseinek a megvalósulását kell keresnünk ez irányzat képviselőinél. Ugyanakkor nyilvánvaló azonban, hogy a folklór felhasználásának a milyensége nem másodlagos szempont népi irodalmunk értékelésében sem, A „bartóki szintézis” fogalma egymagában is jelzi azt, egész XX. századi művelődéstörténelmünk egyik alapkérdése az, mennyiben egyedülálló a magyar zenének ez a neofolklorista csúcsteljesítménye, mi az oka annak, hogy képzőművészetünkben és irodalmunkban ugyanez a lehetőség egészen másként bontakozott ki. Ebbői a szempontból József Attila sajátos népiessége, igazán sajátos folklorizmus-vonásai külön figyelmet érdemelnek. Ebre kívántam felhívni a figyelmet. IRODALOM A közismert munkákon kívül Itt külön is hivatkozom Szabolcsi Miklós monográfiájának két kötetére: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése. Bp. 1963. és Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923—1927. Bp. 1977. (Itt a 311, laptól olvasható a népi irodalom és a szegényember-versek értékelése.) Mivel nyomtatásban nem jelent meg, itt hivatkozom tanszéki sorozatunk 10. számára: Katona Imre: A néprajzi gyűjtés hatása Móricz művészetére (Bp. 1980) írására. A magam neofolklorizmus fogalmát először körvonalaztam: Vom Neofolklorismus in der Kunst. Acta Ethnographlca 19 (1970) 401—423. (E cikknek nincs magyar szövege.) Áttekintést ad, további irodalmi hivatkozásokkal: A magyarországi folklorizmus jelen szakaszának kutatási problémái. In: A folklorizmus egykor és ma. Előadások. I. Kecskemét, 1978. 1—21. (Folklór — Társadalom — Művészet 2— 3.). A téma kutatáskörének Immár nemzetközi orgánuma az 1979 óta megjelenő Folkíoris- mus-Bulettin. (Budapest — Bratislava). 648
