Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - Zalán Tibor: 1(és) más között a Bujdosó Alpárról elnevezett hídon (tanulmány)
követelményednek: Bujdosó Aflpér „szövegesit” valaimdnő elégikus érzés lengi be. A nyelvi közlésformaként is értelmezhető mondattöredékek enyhe nosztalgiáról árulkodnak, ez a nosztalgia a messze maradt ifjúságot, ennek az ifjúságnak a színtereit (a Körutat, a Körteret, a Köröndüt, a Körvasúi tat — vagyis Budapestet) idézi fel, s a múlt dolgainak 'felidézése vonja be némi elégikus érzülettel a vizuálisan kiterített nyelvi elemek halmazát. A bécsi író módszeresen folytatott szemiotikái kísérletei ilyen módion nem nélkülözik a „hagyományos” költészet 'bizonyos elemi kritériumát: Bujdosó Alpár megáll „1 és 2 között az erzsébet hídon”, visszanéz, emlékezik. A nyugati magyar költészet második nemzedékét nemcsak .geográfiai elhelyezkedése osztja meg, hanem irodatamszemilélete és költői gyakorlata is. A teoretikus elvek, valamint a poétikai eljárások tekintetében igen változatos költészet születik Becs és Montreal között. Ez a költészet nem keveset vállal és folytat a magyar líra klasszikusnak mondott hagyományai közül, ugyanakikor nem csak arra (törekszik, hogy saját helyzetének megfelelően áthangolja és megújítsa ezeket a 'hagyományokat, hanem arra is, hogy merőben új változatokkal vagy éppen kísérletekkel bővítse a magyar költészetet, s a befogadó társadalom irodalmi kultúrájának, Szellemi törekvéseinek számos elemét hódítsa meg, illetve .tegye az egyetemes magyar költészet részévé. Az „ötágú síp” nyugat-európai és amerikai ágán időnként kétségtelenül ismeretlen zene szól. Zene-e még egyáltalán? Egyetértsünk-e a létrehozott eredményekkel és kísérteti változatokkal, vagy vessük el őket? — ezt talán nem ezúttal keli eldönteni. A biztosabb választ úgyis az Irodalom fejlődésének, vagy szerényebben és tárgyszerűbben fogalmazva, további alakulásának folyamata fogja megmutatni. Ismerjük meg őket: egyelőre ez lehet feladatunk. Ismernünk kell őket, minthogy e Párizsban és Stockholmban, Bécsben és Amsterdamban, New Yorkban és Montrealban élő költők is a magyar költészet részesei, ahhoz a kultúrához tartoznak, amelynek virtuális határait a magyar nyelv jelöld meg. ZALÁN TIBOR l(és)más között a Bujdosó Alpárról elnevezett hídon 0. (----------------------------------------------)l_ 1. A kísérlet a negyedik, kvázi-iműnem. 1.1 A kvázi-műnem bevezetésiét az teszi szükségessé, hogy az újabb művészi (kísérleti) eszközök többsége a régi poétikai gyakorlat szerint irodaimon kívülinek minősülhet. 1.1.1 Kísérleten nem (csak) a szó történelmileg kialakult jelentését értjük. 1.1.2 A kísérlet szó tartalmazza ugyan a történelmileg kialakult „próbálkozás”, „megkísért'és” jelentést, de csak új szerepének részeként. 567
