Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - Zalán Tibor: 1(és) más között a Bujdosó Alpárról elnevezett hídon (tanulmány)
1.1.3 Kísérleten semmiképpen sem a befejezetlen, még át nem gondolt, meg nem valósított, be nem szerkesztett etc. akciókat értjük. 1.1.4 A kísérlet beszerkesztett, önálló életre érlelt müvek létrehozása, ebből a szempontból hasonlatos {azaz hasonlóan esztétikai-konzervatív!) másik három társához. 1.1.5 A kísérlet a műnemek feloldásának pillanata, amikor a létrejött mű minden addiginál másaibb, mert nem líra, nem dráma, s nem is epiika. 1.1.6 A műnemek összemosódásából keletkező eklektika nem kísérleti műalkotást, hanem eklektikus próbálkozást hoz létre. 1.1.7 A kísérlet bármely művészeti ág bármely eszközét önnön működési tartományába utalhatja, hogy ott előző lényegét elveszítve, s újabb, addig nem is sejtett, ismeretlen jelentésiét sugározza szét. 1.1.8 A kísérlet demokratikus joga az irodalmat kiléptetni a térbe, hiszen a tér is kezdettől fogva benne van az irodalomban. 1.1.9 A kísérlet irodalmi jellegének megőrzését elsősorban az írott forma biztosítja, ezért sem képzőművészeti sem zenei alkotásnak nem tekinthetők az ebben a műnemben létrehozott alkotások. 1.1.10 A kísérlet kísérlet a művészet fennmaradására, egy univerzális forma keretében. 1.2 A kísérlet eddig legjobban kidolgozott műfaja a szöveg. 1.2.1 Amennyiben kiderülne, hogy a szöveg az egyetlen lehetséges megjelenése a kísérletnek, akkor is különbséget kell tennünk szöveg és kísérlet között. 1.2.2 A szöveg csak részben azonos az eddigi poétikák szerint „szövegként” kezelt textúrával. 1.2.3 A szöveg jellegéből adódóan nem vers, nem színmű, és nem is próza. 1.2.4 A szöveg eleget tehet egyszerre mind a három felsorolt követelésednek, de külön-külön egyiknek sem. 1.2.5 A szövegnek lehet jelentése, de utalhat „csak” önmagára is. 1.2.6 Ez utóbbi esetben a szöveg elrendezése sejtetheti a jelentését, de ez nem kötelező számára. 1.2.7 A szövegnek bármely formájában is tartalmaznia kell az írott nyelv elemeit. 1.2.8 A szövegben alkalmazott bármilyen jel a szöveg részének tekinthető. 1.2.9 A szövegnek tartalmaznia kell 1 (n) olyan impulzust, mely irodalmi jellegét biztosítja. 1.2.10 A szöveg beszerkesztettségét nem formái határozzák meg, 'hanem a kísérlet minősége. 1.1.x (a szöveg itt megszakad...) és MÁSok azok a körülmények, melyek között Bujdosó Alpár írja, szerkeszti, mondja és kiadja-kiadatja műveit, mint amilyenékhez a hazai olvasóközönség és írógárda hozzászokott. Mert (s első kitérő) 1. Bujdosó Alpár Becsben él, hová sorsa és akarata az ötvenes évek közepén vitte, sodorta; 568
