Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - Pomogáts Béla: Az emigráció második költőnemzedéke (tanulmány)
solja a mediterrán (tengert és a dunántúli rétet, a (veszteség szelíd fájdalmáról árulkodik: elveszített szülőföldről és semmibe foszló klasszikus tájról, az ember veszendő világáról. Mi következhet Pannónia és Itália után? . .madártalan öreg üresség / amit valaha égnek hívtam” (Apokrif). Az üres ég s a gépekkel, fegyverekkel megrakott föld nem lehet a költészet hazája. Horváth Elemér szavad között (mind több a csönd, két verse között mind hosszabb a hallgatás. Alkotó kedvét egy hazalátogatás élményei hozzák ismét mozgásba: szembenézés az ifjúság színtereivel, újraszövődő embert kapcsolatok. Az erősebb érzelmi megrázkódtatás teszi mozgalmasabbá költészetét. A korábbi mitikus és tángydas világhoz, a lassanként eluralkodó személytelenebb hangihoz képest megnövekszik a versek személyes és valiomásos jelleget Horváth Elemér újabb költészete az érzelmi átalakulás krónikáját rögzíti, a személyiség megváltozó öntudatát fejezi ki. Ismét birtokába veszi ifjúságának emlékeit, s a szó erejével teremti meg újra régi önmagát: „a homokóra lüktető nyaka az if júság / és vert hadunk csonthalmain / ó tűnt zene zengtél vagy álmodom” (A homokóra nyaka). Az emberi létezés mitológiikus ábrádnak arítisztikus rajza után teljesebb költői szenvedéllyel éli át a történelmi ember sorsát, s a tragikus tapasztalatokból próbál erőt meríteni. Vitéz György (1933) Budapesten töltötte gyermekkorát, 1956 óta Montrealiban él, az ottani egyetemen végezte tanulmányait, minit klinikai pszichológus dolgozik. Lefordította és kőnyomatos, formában: megjelentette Allien Ginsberg Üvöltés című költeményét. 1975-ben, a Magyar Műhely adta közre Amerikai történet, 1979-ben pedig Missa agnostica című verseskötatét, A „myugiaitos” költői hagyományokon nevelkedett, később az amerikai líra tradícióit sajátította el: hosszú sorait ugyanaz a gyanútlan lendület viszi élőre, amely Walt Whitmantól Allen Ginsbergig az amerikai költészeteit. Verseinek erős áramlása, van, s ez különösebb válogatás nélkül sodorja magával a képeket, megfigyelésieket, emliakfoszilainyofcat (Bartók New Yorkban). Otthon érzi magát aa amerikai tájiban, kedvtelwe szemléli a hatalmas méreteket, hazad ifjúságának emlékei azonban őt sem engedik nyugodni, mélyről törnek elő, mint a Prairie folyó vad örvényei (A Prairie folyó partján). A hosszú sorokba rendezett versszövegbe epikus mozzanatok szövődnek, az előadás időnként patötifcussá válik. Vitéz azonban a modernek kevésbé érzelmes lírai magatartásán okult: él akarja kerülni a dagályos modort. Ennek eszköze az irónia, amely groteszk képekkel és szójátékokkal teremti meg a pátosz-mentes hangulatot. Ez az irónia határozza mag a Missa agnostica című nagyobb költemény — valójában lírai önéletrajz — szemléletét és nyelvezetét: a latin miseszöveg ironikus, olykor bíaszfémikus parafrázisa a kanadai magyar költő agnosztikus éleit- és történelemszemléletét fejezd ki. Kemenes Géfin László (1937) Szombathelyen született, CeMömölkön tanult, 1958- ban tett érettségi vizsgát, ugyanennek az évnek őszán elhagyta Magyarországot s Kanadában telepedett le, jelenleg Montrealiban él. Dolgozott mint kétkezi munkás, volt reklámtervező, végül kereskedelmi levelező. 1966-ban a Magyar Műhely adta közre Jégvirág című kötetét, 1969-ben jelent meg Zenit, 1974-ben Pogány diaszpóra, 1978- ban Fehérláfia című venseskönyve, e két utóbbi az Amerikai Magyar írók kiadásában. 1975-ben ugyancsak a Magyar Műhely gondozásában adott közre válogatást Ezra Pound Cantoi-bál. 1976-ban Halálos szójáték címmel a Torontóban ólő Tűz Tamás költészetéről jelentetett meg nagyabb tanulmányit. Költői munkássága azoknak a hagyományoknak a vonzásában indult, amelyeket a „nyugatos”, illetve az „újholdas” líra alapozott meg. Innen ered a kifejezés artiiszltikiuma, illetve a miitodógátous előadásmód, amely álomszerű képekben ad számot az emigráns költő önkereső küzdelmeiről. Az emigráns létben, mint tudatosan vállalt embert helyzetben Kemenes Géfin kilátóhelyet keres, ahonnan a (teljes függetlenség birtokában lehet áttekinteni a történelmet, magát az emberi létezésit. „Amit 'gondotok, kozmikus öröm;, / amit érzek, teremtés logikája. / 'Együtt sajogni az Űrt tartó Űrral; / ez a kiváltságom, ez a jutalmam” — vet számot magányos helyzetének bölcseleti (következményeivel (Hódolat Tinódi Lantos Sebestyénnek). Történeliemsizemlólietét sötét pesszimizmus 'hatja át: Fogságban, Vászoly, Zrínyi harmadik éneke című versel a magyar (történelem hiábavaló küzdelmeit és bénító kudarcait idézik, Ekológiai mérleg és Canzone című költeményei a modem technikai civilizáció ártalmait és veszélyeit mérik föl. Történelmi versedben 559
