Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 6. szám - Pomogáts Béla: Az emigráció második költőnemzedéke (tanulmány)

a „régi magyarság” költőd hagyományait újítja fed, nyelvi arahaizálástsal támasztja alá tragikus történelemszemléletét, ugyanakkor helytállni akaró „végvári” köziérzetét is kifejezésire juttatja (Ez a végvár). Magányos helyzete maim egyszer szkeptikus értelmezésekhez vezet, e szkepszis alapozza meg ironikus hajlamát amely a vers groteszk nyelvi elameiban és kihívó anakronizmusaiban nyiiJatlkozik meg. Szkepszis és irónia hatja át Fehérlófia című „lírai eposzát” is, amely személyes és itönbéntelimi emlékek, groteszk álmok és látomások, podálifcaá és irodalmi reflexiók, érzékeny líiraiság és kendőzetlen érzékiség révén ad számot hányatott ifjúságának „érzelmi történetéről”.

Az amerikai magyar költészetet képviseli Baránszky László (1930) is. A budapesti egyebem bölcsészeti karán, majd a New York-i egyetemen, illetve Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. New Yorkban művészettörténetet tanít a New School o£ Social Research nevű főiskolán. 1979-ben a Magyar Műhely kiadásában adta közre Két világ között című verseslkötetét. Mestereit Weöres Sándorban és Kassák Lajosban találta meg: korai költészetére inkább az első, későbbi verseire inkább a második poéta hatott. A „nyiugatos” fcöltészat esztéta-eszmén ye lassanként az avanitgarde szö- vegkísérleteinak adja át helyét, A 'költői személyiség, amely verseiben megnyilatkozik, eközben alig változik, talán csák fanyarabb és irónii'kusabb llesz a múló idő során.

András Sándor (1ШЗ) a szegedi egyetemen szerzett tanári oklevelet, I960 végén került Oxfordba, ahol német irodalommal foglalkozott. 1961 óta amerikai egyetemeken magyar nyelvet és irodalmat tanított, jelenleg a washingtoni Howard Egyetem német tanszékén dolgozik. 1967-toan The Exile of Gods címmel Heinrich Heine költészetéről adott ki könyvet, 1970-ben jelent meg Rohanó oázis című verseskötete. Társtalan magányáról, az amerikai élet embertelen tempójáról panaszkodik verseiben. Az asak beadványa az enszhez című groteszkje nemzedékének politikai közérzetét fejezd ki: „Én, András Sándor Autonóm Köztársaság / kérem, hogy vegyenek fel a hatalmaik körébe, ment megcsalt mind, ki eddig képviselt, / s én magamat akarom képviselni végre.”

Makkai Adárn (1936) Budapesten nevelkedett, édesanyja Ignácz Rózsa, a népszerű írónő volt. Magyar-francia szákon tanult, 1956-ban távozott az Egyesült Államokba, tanulmányait a Hairwamd és a Yale egyetemien fejezte be. Honolulubain, majd a majálföldi Kuala Lumpur egyetemién tanított, később Los Angelesben kutatómunkát végzett, jelenleg a chicagói egyetemen tanít nyelvészetet. Az Amerikai Magyar írók 'kiadásában. 1986-ban jelent meg Szomj és ecet, 1970-ban K- = 13 című verseskötete. József Attila vonzásában indult költészete, később mindinkább az avanitgarde hatása alá került Érdekes karikírozó tehetséggel rajzol képet amerikai környezetéről, kiábrándultán számol be emigrációs tapasztalatairól. Költői nyelvében a szatirikus hanginak, gyakran a „hálamdzsa”. szövegnek ad szerepet.

*

A nyugait-euTÓpai magyar költészet ismert képviselője: Kibédi Varga Áron (1930) költői pályája az emigráns költészet első nemzedékével (Bikich Gáborral, Csokits Jánossal, Major Zala Lajossal) együtt indult, személyes kapcsolatai és művészi törekvései ennek ellenére a második nemzedék sorában jelölik ki helyét Szegeden született, a .második világháború végén családjával együtt került nyugatra (édesapja Kibédi Varga Sándor^ a szegedi, majd müncheni egyetem tanára), német és francia egyetemeken végezte tanulmányait Hollandiában él, az amsterdamd egyetemen francia ino- dalomitörlténetet ad elő. Egyik szervezője és vezetője Mikes Kelemen Kör évente megrendezésre kerülő tanulmányi napjainak. 1963-ban jelent meg Kint és bent, 1973-ban (valójában 1976-ban) — Weöres Sándor ajánlásával — Téged című verseskötete, mindkettőit a washingtoni Occidental Press adta ki.

Német és francia költőkön nevelkedett, a régi magyar irodalom: Balassi Bálint és Pázmány Péter nyelvi erejével ismerkedve kezdett magyar verseket írni, költői mesterét Weöres Sándorban találta meg. Nem gyermekkorának hazai emlékei, hanem a magyar köLtészet tudatos tanulmányozása ihlették. Korai verseiben az ötvenes évek nyugat-európai közhangulatát fejezte ki: a transzcendentális hit és a biztos eszmei tájékozódás nélkül maradt ember ornitológiád hiányérzete alakította ki költőd szemléletét. Az üres miindenségben elhagyatottnak érezte magát (Magány), valódi haza nél560