Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 6. szám - Kántor Lajos: Játék vagy program? (tanulmány)

vitára ma visszatekintőtől, hogy — függetlenül Zillioh későbbi pálya- és nézetalakulásaitól — a Klingsor szerkesztőjének hozzászólásában29 ne csupán „a hivatalos helikoni irodalompolitika szász szövetségesének és megbízható tartalékának intervencióját”30 lássa, hanem éppen a szűkén értelmezett „erdélyi gondolat” bírálását is (amire, más-más módon, Aradi Viktor, Gaál Gábor és Franyó is vállalkozott); és összeihangzik a Zitlidh figyelmeztetése a másokéval abban is, hogy kíméletlen kritikát kér „az intellektuális és szellemi értelemben való tétértékekkel, dilettantizmussal, provincializmussal és műveletlenséggel szemben”. (Igaz — és ez nem mellékes — Berde Máriával, Tamásival szemben is — kifogásolja a nyílt elkötelezettséget, a programadást: „kevesebb irodalmi felhívást, jelszót és politikai kacsintást kérünk” — tanácsolja bennfentesen. Molter meg is védi Berdét Zillich elmarasztaló véleményével szemben, tévedésnek nevezi a vitaindító ZUlidh-féle olvasatát.)

A „Vallani és vállalni” vitát, a már említett összefüggések felvillantása után, be kell helyezni Kuncz egész szerkesztői koncepciójába — aminek a legteljesebb kifejezése, az Erdélyi Helikon 1930. januári száma. Nézzük tehát először is a tartalom- jegyzéket, a folyóiratszám „hosszmetszetét”. Kezdettől (1928 májusától) meghonosított szokás szerint képpel, ezúttal fekete-fehér reprodukcióval indul a lap: Conrád Gyula fametszete, A pásztorok kódolása nyilván karácsonyi ajándék is az olvasónak. A szövegek így következnek egymás utón: Babits Miihály: Európaiság és regionálizmus (tanulmány); Nyíró József: A gyilkos (novella); Elek Artúr: Az új magyar grafikai művészet (tanulmány); műmellékleten és a laptestben Aba-Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Conrád Gyula, Fáy Dezső, Istokovits Kálmán, Kmetty János, Patkó Károly, Sim- kovics Jenő, Szőmyi István, Tordai-Schilling és Varga Nándor Lajos grafikái kísérik); Erdélyi fiatalok (I. Szemlér Ferenc Három harang megszólal és Bélteky László Farsangi bús magyar szonett című verse); Makikai Sándor: Erdélyi szemmel (útinaplótöredékek); Fiatal magyarok (Vallomások és vélemények a magyar irodalom hivatásáról); Szentimrei Jenő: Alig vagy köztünk (vers); Laczkó Géza: A szakítás (novella); Bánffy Miklós: Emlékeimből; Lucián Blaga: Versek (Kádár Imre két fordítása); Kovács Dezső: A magyar irodalom iskoláinkban (tanulmány); Károly Sándor: Kultúr- emberek vagyunk (novella); Vallani és vállalni (Dr. H. Ziillioh: Gyávák-e az erdélyi költők?; Osvát Kálmán: Szabad a ... s mindjárt az első alkalommal...); Lucian Blaga: Extázis éje (vers, Kádár Imre fordítása); Kuncz Aladár: Felleg a város felett (regény- részlet); Sextus Propertius elégiáiból (Dsida Jenő három vers fordítása); Szekfű Gyula: Kós Károly Erdélye (tanumány); Propertius: Cynthia festi magát? (vers, Dsida Jenő fordítása; a helykihasználás magyarázza, hogy egy Blaga- s egy Bropertius-forditást külön tördelnek, oldal közepén befejeződő cikk után). A rovatokban: Könyvek és írók: Kuncz Aladár: Babits Mihály új tanulmánykötete; Molter Károly: Markovits Rodion: Aranyvonat: Kádár Imre: A halál román poétája (Blaga verskötetéről); Kertész Jenő: Emil Liudwig: Júli 14; Művészeti szemle: Kós Károly: Két képkiállítás Kolozsváron; Irodalmi krónika: Osvát Kálmán: Beszélgetés Nyugat-szerkesztőkkel; Reményi József: Amerikai magyar szellemi élet; Molter Károly: A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság félszázados jubileuma; k. a. [Kuncz Aladár]: A populizmus; Észrevételek: Molter Károly: Enyveshát; Az Erdélyi Helikon hírei. (Itt, a hírekben jelzi a „rendszeresen előkészített program” folytatását, az egész magyar irodalomra való kitekintés biztosítását, noha az olvasók „elsősorban az erdélyi magyar írók termésének legjavát kapják”; a teljességben és változatosságban a januárihoz méltó februári számra jelenti be a szerkesztő — Kacsó, Szántó György, Bánffy, a két jugoszláviai magyar írót bemutató Molter, no meg Berde Mária, Pálffy János, Reményi József írásai mellett — Kádár Imre hozzászólalását a „Vallani és vállalni” vitához. Az utóbbira nem került sor, a vita még a januári számban lezárult, a híreket elfelejtették kijavítani.)

A keresztmetszet ennél többet árul el: európaiság és regionálizmus viszonyát több oldalról, különböző műfajokban világítja meg a folyóirat. Babits tanulmánya, — mely a sok sürgetésre végül is elkészült, a szerkesztőtől a levelekben vázolt szellemben —, egyetemesen, az európai hagyományok és tapasztalatok felől közelíti meg a kérdést, ebbe kapcsolja be a magyar és a sajátosan erdélyi nézőpontot: „A mai Em345