Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - Száraz György: A tábornok IV. (életrajzi esszé)
Eszközei itt is hatékonynak bizonyultak. Érdemes idézni egy 1940-ben terjesztett magyar nyelvű röplap szövegét: „A példátlanul nagy német győzelmek bebizonyították tökéletesen, hogy... a világ első fajtája a német. Ehhez a fajtához tartozni büszkeség. Ehhez a fajtához tartozni előny... Még nem késő! Vizsgáld meg családfádat... Ha német neved van és árja vagy: a németekhez tartozol. Ha német neved volt és árja vagy: a németekhez tartozol. Ha szüleidnek vagy felmenőidnek német neve volt: a németekhez tartozol. Ha felmenőid között német volt és te önmagadban tudatosítod ezt a német eredetet: a németekhez tartozol. Ha árja vagy és őszintén német akarsz lenni: a németekhez tartozol. Ha árja vagy és őszintén német akarsz lenni: a németekhez tartozol. Légy német-tudatos! Néhány évtizednyi vagy évszázadnyi magyar lét nem pusztította el német véredet! A német származású vagy német-tudatos magyar állampolgárokra nagy és kevély feladat vár. .. Készülj az órára! A kis országok önállóságának ideje elmúlt. A magyar függetlenség romantikus álma szét fog foszladozni amúgyás. Délkelet-Európa a Nagy Német Birodalomhoz fog tartozni. Olvadj be testben és lélekben, örömben és munkában, nyelvben és kultúrában a Nagy Német Birodalomba! Ehhez a fajtához tartozni büszkeség. Ehhez a fajtához tartozni előny!” S a szöveg .'hátterében a hitleri Németország gyors felemelkedése, a villámháborús sikerek az egyik oldalon; a másikon a trianoni Magyarország nyomorúsága, a rendszer tehetetlensége, az anakronisztikus berendezésű társadalom, a szociális feszültségek... S hozzá a természetes emberi hiúság, ami az amerikait arra készteti, hogy büszke legyen az ereiben csörgedező kevéske indián vérre, vagy az asszimilált zsidót, hogy közösséget érezzen Judás Makkabival, a kiskunsági magyart, hogy Kuten király rokonságával büszkélkedjék... Hiúság, persze. De akkor, itt az ördög kísértését jelentette. Képzeljük el a német nevű vagy német eredetű gyalogos hadnagyocskát, aki reggeli parancskihirdebések, kapca- és fegyvervizitek lélekölő unalma, félanalfabéta legénységgel való délelőtti veszkődés után a tiszti étkezdében kinyitja az újságot, és páncélos ékek ellenállhatatlan száguldásáról, krétai ejtőernyős invázióról, francia kapitulációról olvas, majd hazamegy .és levélszekrényében megtalálja a fenti röpcédulát... Aztán odaáll a tükör elé, és keresni kezdi arcán a „nordicus faj” jellemző vonásait. S mindez máris meghatározza, hogyan fog viselkedni 1944. március '19-én és ugyanaz év októberi 21-én... Ott van Szálasa hadügyminisztere, Beregffy altábornagy. Bergernek hívták, bácskai német falu szülötte, első generációs sváb parasztivadék. A monarchiában lett katona, majd vezérkari tiszt. Rossz katona, emberként gyáva, ez kiderül róla, amikor a frontra kerül: le kell váltani, mert amikor parancsnokként a csapatainál volna a helye, ő inkább a frootkórházakat látogatja. (Amikor háborús bűnösként hazahozzák Magyarországra, összecsinálja magát a repülőtéren.) Tudata mélyen tisztában van silányságával, külseje is előnytelen. Kétszeres menekvés, kétszeres igazolás — önmaga és a világ előtt — az, hogy ő is az „irtványtájak népéhez” tartozik, hogy „német tudata” összekapcsolja a „világverő teuton hősökkel”. De volt egy másik — okosabb vagy érzékenyebb, de nem kevésbé veszélyes — típus, amelyik „német tudatát” és „asszimilált bűntudatát” úgy vélte ösz- szehangolni, hogy „deutsch-ungar’-ból „ungar-deutsch”-á „disszimilálódott.” Elfogadta a tételt a „német-magyar történelmi sorsközösségről”, önmaga németségét a „civilizációs küldetésben” a „vezetésre hivatottságban” vélte kiteljesedni. Szabó Dezső egy 1938-ban írott pamfletjében maró gúnnyal rajzolja meg e típus gondolkodását: 493
