Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 4. szám - 80 ÉVE SZÜLETETT NÉMETH LÁSZLÓ - Kocsis Rózsa: Égető Eszter "dallama" (tanulmány)

lélektaninak meg pedagógiai vonatkozásúnak .minősül, hanem társadalmi meg családregénynek is.

Tematikája, szerkezete meg motívum-rendszere az Iszonyra emlékeztet. A két regény abban különbözik egymástól, hogy a szerző Égető Eszter harmónia-vágyával küzdi le a Kárász Nelliben megtestesült, korábbi viliágiszonyát. Égető Eszter ugyanis a Kárász Nelliével ellentétes mitikus lélekáUapotot képvisel. Az artemiszi vad szüzesség helyett már az önmagát adó, déméteri asszonyság képviselője. -Nem a konok büszkeség és a vak akarat, valamint az életidegenség hősnője többé, hanem az életet befogadó és tápláló Földanya modern megtestesítője. A világ rosszaságát és éd-en- veszejtó őrültségét úgy gyógyítja, hogy ölébe vonja az embereket és önmaga adásával nyújt nekik gyógyszert és enyhülést. A Gyászhoz vagy az Iszonyhoz mérve azonban a mitikus lélektani komplexus tudatosítása már halványabban érvényesül Égető Eszter regényében. A mátoszi utalást -magába szívja a konkrét valóság. Formai tekintetben végül is az Iszony-típ-usú -lélektani epika ötvöződik benne a -Bűnnel feltűnt társadalmi regóny-formávail. Az Iszonyhoz viszonyítva, újdonsága végül is abban rejlik, hogy családregény alakjában kínálja az említett kitágult társadalomrajzot.

A magyar fej-l-ődés sajátos voltából következően, irodalmunkban -kevés család- regény van. Az olyan jellegűek, mint a Babits Halátffiai vagy a Kaffka Margit családregénynek is minősíthető Színek és évek-je azt a folyamatot mutatja három nemzedéken keresztül, ho-gy miként vált a lecsúszott dzsentri értelmiséggé. Déry Tibor A befejezetlen mondat-a szintén három nemzedéken keresztül követi az ugyancsak sajátos magyar polgárság útját. Származásának és élményvilágának megfelelően Németh László pedig a századelő gazdag parasztságának az értelmiséggé alakulását ábrázolja. Ez a probléma több művében felbukkan, de mint három nemzedéken keresztül elemzett folyamat, egyedül az Égető Eszterben jelenik meg. Három nemzedék világképének a felépülését, majd széthullását követi nyomon. A népi származású értelmiség fejlődésének a fél évszázados folyamatát mutatja. A regény a századelő-tői 1948-ig felöleli fél évszázad magyar történetét. Eszmélő gyermekségétől nagymama koráig követi Égető Eszter életútját. Az első -rész a világháború végéig terjed, a -második a Horthy-restauráció éveiben játszódik. A harmadik pedig a 30-as évek népi mozgalmát, a második háború éveit és a koalíciós n-égy pártrendszer korszakát id-ézi. Ennek kapcsán a -kelet-európai fejlődés sajátos és bizonyos tekintetben eltorzult voltát elemzi egy olyan történelmi helyzetből, amikor a problémák már világossá és nyilvánvalóvá váltak.

A lélek „beérésének” dallama és a regény szerkezete

Németh a zenei szerkesztés módszerét emeld -ki művével kapcsolatban, mert a szerkezet a hősnő zenében feloldódó és harmóniát kereső lényével van összefüggésben. „A regény minden egyes fejezete egy-egy szonáta-formában szerkesztett háromtételes kis regény: egy édanalapító kísérlet s ráváró bukás története.” Irodalmi értelemben a harmónia a világgal és önmagunkkal való összhangot jelenti, lényünk belső és külső békéjét. Zenei értelemben azonban magában hordja a megnyugtató konszonanciát és a megoldásra váró disszonanciát. Égető Eszter lényét hanmóniakeres-és és boldogság- vágy határozza meg. Belátásával és önfeláldozásával próbálja a többiek „őrültségének” a diszharmóniáját feloldani, egyszersmind egyensúlyt -teremteni a lét konszo- namoiája és disszonanciája közit.

Égető Eszter nem zenész, de lényét átitatja a zene utáni ösztönös vágyódás. A gyermekkori zongoral-actoák és Leona néni hatása, serdülésekor pedig Décsi Feri Mozart szonátájának az emléke kíséri élebútján. -Lajosfálván az el nem ért szerelem vágya csendül fel a Szirmai doktorral való -közös zenélésben. Később a fiával való együttes zenehallgatás, m-aj-d öregségében a magános rádiózás fejezi ki harmóniavágyát. Keleti lelke a nyugati klasszikus zenében feloldódva, attól -táplálva találkozik a lét jó erőivel, és jut el az annyira vágyott beteljesedésig. Décsi Feri Mozartot játszó hegedűszava és az Eszterre boruló csillagfényes alföldi éjszakáiban rádión fogott Haydn377