Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 1. szám - Csajka Gábor Cyprian: "a szem" (tipokollázs)

Hát ezek a szép találkozások. Itt Budakeszin is páradús a levegő, micsoda július?! Ezidáig a június és július hónapok hoztak enyhülést — úgy, ahogy — és most már ez a könnyítés is elmaradt. „Minden ellenemre van, és nem kívánok többé táncokat” — írta Füst Milán, ez a komor lélek, és most eszembe jutott, hogy 14 évvel ezelőtt, amikor bal tüdőm kilukadt és ugyanitt feküdtem, Füst Milán Változtatnod nem lehet című verses kötetét hoztam magammal és József Attila Nagyon fáj, Rózsavölgyi által kiadott kötetét. A két kötet címe élet-mottóm is lehetne. Persze, ami 1936 és 1980 között történt: nem volt talán hiábavaló. Ren•s,

geteg kép és sok-sok kiállítás itthon és külföldön. Nyolc párizsi út és rengeteg betegség. Egy világháború és egy aggódó társ: a feleségem, aki sokkal jobban hitt bennem, mint én magamban, öt évi távoliét és értelmetlen konfliktusok értelmes emberekkel és rengeteg véglegesen eltávozó barát, akikre már csak gondolni lehet és olyanok, akiknek művei adnak lehetőséget dialógusokra. Anyám halála, akiről azt hittem, hogy örökké élni fog. Most lesz augusztusban öt éve, hogy testem és lelkem kínjait újra meg újra át kell élnem és egyre szűkül a hasznosítható órák ideje; alig vagyok otthon, máris rohanhatok vissza, hát igazán nem kívánom senkinek ezt az „életformát”. Fiam, de már az unokám is, hogy úgy mondjam; az avantgarde-ban „utazik”. Az ablakom változatlanul Budakeszi falura néz és minél nagyobb lesz a falu, annál kisebb a tüdőm, hát majd csak megleszünk valahogy...

07