Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 80 ÉVE SZÜLETETT NÉMETH LÁSZLÓ - Cs. Varga István: "A szeretet bizonyos fokán az ember elmeorvos" - Dosztojevszkij-inspirációk Németh László Emberi színjáték című regényében (tanulmány)
Boda Zoltán is az erkölcs (primátusát hirdeti, az erkölcsi példaadásban szociális, társadalmi bajok orvoslását véli megtalálni. Az erkölcsileg elhibázott világrendben rejtőzködő igazságról beszél Dosztojevszkij és Tolsztoj szellemében. (A nagy orosz írók hatása gyakran nem válik szét, együttesen 'érvényesül!) Zoltán személyiségének beállítottságát életeszménye szabja meg, amely a tudat és akarat tokától függ és az egész emberi tevékenységet meghatározza. A mások bűnét is önkéntes engesztelés- ként magára vállaló Boda Zoltán eszmei rokonsága nyilvánvaló Dosztojevszkij szakrális hőseivel: Miskin herceggel, Aljasával és másokkal. A belátás, a szenvedés döntő ismérve szeretet-központú életfelfogásának. Mindez csírájában és utópisztikus színezettel tartalmazza a későbbi művekben kiteljesedő irgalom-tan lényegét. Dosztojevszkij nyomán Zoltán az emberi lét végcélját az eszményi magatartás és a földi élet összefüggéseiben veti fel. Tévedését szent elfogultság okozza: az élet fő fejlődéstörvényének ő is „az eszményhez való törekvés törvényét” tartja. A test feletti uralkodóképességben a személyiség titkát, minősítő ismérvét véli megtalálni, mint Raszkol- nyikov a maga tettében, lélektani próbáján. Dosztojevszkij és Németh László is az embert akarja megismerni, és erre a megismerésre akar világmagyarázatot építeni. Egy-egy központi kérdésen át értelmezik műveikben, eszme-regényeikben az embert és a világot. Dosztojevszkij regényeiben nemcsak az ábrázolás tárgyát, hanem anyagát is az eszmék képezik, és nemcsak az ábrázolásból leszűrt következtetések formájában vannak jelen (Karancsy László). A Bűn és hűnhődés a raszkolnyikovi hatalomeszme, a Félkegyelmű a krisztusi szeretet eszményének tragikus regényeposza. A kamasz a rotschildizmus és verszilovdzmus útvesztőinek krónikája, az ördögök eszmei-politikai természetű konfliktus megszólaltatója, A Karamazov testvérekben a különböző eszmék konfrontációja az eszmei polifónia orgonáján zeng fel. Dosztojevszkijnél a hősök vagy eszme-emberek, vagy eszmény-emberek, akik kivételes szerepet kapnak a mondanivaló megfogalmazásában. Raszkolnyikov jelszava, a szabadság és hatalom módosulva tér vissza Bors Alfréd vezéreszméjében a Boda Zoltán-i életelvvel szemben, a „Hatalom és szépség” jelszavában. „ÉLETEM ÜDVÖSSÉGÜGY’ Dosztojevszkij hite mögött hitetlenség, állítása mögött tagadás és mindent átható kétely rejlik. Önjelilamzően vall kételyekkel terhelt hitéről: „A század gyermeke vagyak, a hitetlenség és a kételyek gyermeke mindezideig, és tudom, az is maradóik koporsóm lezártáig,” Németh László így vallott a Tanában a valláshoz fűződő viszonyáról: „Vallásos vagyok, de nem vagyok egyházias. Életem üdvössógügy, de ez az üdvösség nem fogadja el egyik Egyház közvetítését sem.” Dosztojevszkij hősei ki- küzdik a maguk hitét, a hitetlenségnél gyötrőbb utat járják végig. Németh hőse így fogalmaz: „Semmiért sem fizetsz meg úgy, mint a lelkedért, s a züllésnek sincs borzalmasabb útja, mint az üdvösség...” Az Emberi színjátékban összeolvadnak a dosztojevszkiji és tolsztoji hatások. Boda Zoltán tanításában a „ne állj ellen a gonosznak” formula 'teljesebb változatban érvényesül: „ne állj ellen a gonosznak erőszakkal.” A helyes értelmezés szerint: ellen kell állni a gonosznak, de nem erőszakkal (Török Endre). Tolsztoj szerint ugyanis a passzív ellenállás a rossznak: aktív haladás a jó felé, a szeretet aktivizálása az emberek egyesítése érdekében. Az erőszakos egyenlőtlenség világában erőszakkal egyenlőséget nem lehet létrehozni. Boda Zoltán is erősazkmentességet hirdet: „— Tudom én, hogy eladnak és megcsalnak titeket az élet urai. A pásztorok nekik őriznek, s a tornyok nekik kongatnak. De ne higgyétek, hogy ezek a zsarnokok idegenek tőletek. A ti bűneitek urai ők, s a ti gyengeségtek táplálja őket .(...) Fojtsátok meg a mai nap zsarnokait, a gyilkos ujjai szakadnak le, s tíz zsarnok nő az ujjaitokfoól. Az élet rosszaságát nem gyógyíthatjátok meg az ember rosszaságával, csak Isten, kegyelmével.” Boda Zoltán is a tulajdon és erőszak világa helyett szeretettben összehangolódó 'társulásokat képzelt el, egy gyülekezetközpontú öntudat nagyméretű kibontakozását sejtette. Tolsztoj az embert önteremtő lénynek tudta, aki önteremtő képessége 3Ü5
