Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 300 ÉVES A BOLGÁR ÁLLAMISÁG - Juhász Péter: A bolgár-török kultúra hatása a magyarra (tanulmány)
saragurok, ogurok és onogurok — amint a 463 táján Bizáncban járt követeik beszélték — nyugat és délnyugat felé húzódva, ellenállás nélkül hatoltak a bamlado- zó birodalom területére s ellepték a Volga és Dnyeper közt elterülő nagy síkságot. Imik az első hun birodalom bukása után az Al-Duna vidékére, Kis-Szkítiába költözött. Az ogur népek, bár a hun királyok alattvalói voltak, a Kaukázusig, Donig és Dnyeperig hatolva, jónak látták önálló akcióval szövetségkérő, békés követséget küldeni új szomszédjukhoz, a bizánci császárhoz. Dengizik nem nézhette jó szemmel a szövetséget. A bizánoi-ogur szövetség komoly veszedelemmel fenyegette á hun birodalmat. Ezért testvéröcesét, Imiket rendelte az ogurok fölé. Imik aldunai hunjaival a Don vidékére vonult, hogy az ogur népszövetség élére álljon, ö volt tehát valóban az V. századi „bolgár” hatalom első megszervezője. Dengizik 469-es balkáni veresége és halála borzasztó csapás volt a testvérharcban és folytonos háborúkban amúgyis megfogyatkozott hun népre. Bár a vezetés továbbra is a hunok kezében maradt, mivel a hunsereg színe-java elpusztult, etnikailag teljesen felszívódtak a sokkal nagyobb számú ogurságba. Volt-e a magyaroknak ősi hun hagyományuk? Imik és utódai már nem a tulajdonképpeni hunokrai, hanem az ogurokra alapították hatalmukat. Valójában már nem is hun királyok voltak, hanem a Volga-Don- Dnyeszter vidéki hunokkal keveredett ogur népeknek az uralkodói. Attila tehát Imik fiával együtt teljesen jogosan került a bolgár kánok Névlajstro- m a élére. Az Első bolgár kánok névlajstroma a Vili. században keletkezett, de csak három XVI. századi bolgár-szláv fordításiban maradt fenn. Az eredetijét kőoszlopra bolgár- török és görög nyelven írták. Ez az öbolgár kánok nevét, dinasztiáját és uralkodásának idejét megjelölő krónika, amelyből világos népi és állami tudat sugárzik, rögzíti a bolgár állam kialakulásának folyamatát, és bemutatja a bolgár államiság gazdag hagyományát; a bolgár kánok származását Avitoholtól (Attila?) és Imiktől vezeti le. A Névlajstromban minden kán nevénél megtaláljuk, hogy: a) hány évig uralkodott, b) milyen nemzetségből származott és c) nem szláv, hanem bolgár-török nyelven, hogy mi a „lét emu” ideje. A „lét emu” után következő kifejezések bolgár-török nyelven a kánok trónralépésének évét és hónapját adják. A két szóból álló 'kifejezések első szava egy-iegy állatnév, egy tizenkétéves állatciklus egy-egy évét jelöld, a második szó pedig sorszámnóv s a hónapot jelöli. Ugyanilyen időszámítás van az orchoni feliratokban és a tatár kánok rendeletéiben és hasonló a kínai időszámítás is. A Név- lajstrom legtöbb terminusát Mikkola Józsefnek a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavai és csuvas formák segítségével sikerült megfejtenie. A Névlajstrom két részből áll. Az Aszparuh előtti 515 évet felölelő első része, a hajukat hun módra lenyírt, a Dunától északra uralkodó fejedelmek koráról Gomibocz Zoltán állapította meg: „Imik például a kígyóév kilencedik hónapjában kezdte meg uralkodását, s Attila halála-éve éppen (453) kígyóévre esik. Ha e meglepő időrendi egyezéssel még párhuzamba állítjuk Jordanes értesítését, hogy Attila fia „Mernie” népeivel Besszarábiába vagy Dobrudzsába vonult, valamint a magyar hun-monda Csaba motívumát, alig lehet a Csaba-monda reális történeti magvát kétségbe vonni.” Az Első bolgár kánok névljstroma minden kétséget kizárva igazolja, hogy a bolgártörökök hunhagyománya ősi tudaton alapuló történeti hagyomány volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy bolgár-törökök és a hunok azonosak. A bolgár-törökök 463 után Imik hun birodalmában éltek és a heterogén népalakulat hun néven szerepelt, s idővel ez a szimbiózis elkerülhetetlenül bizonyos összeolvadást eredményezett. Ennek oka elsősorban az, hogy az állam megszervezése a hun és általában a török törzsszövetségekben kialakult évezredes gyakorlat alapján történt. A behódolt és legyőzött törzseket és népeket a vezető etnikum katonai apparátusa fogta össze, s ez döntő et- nikumképzö tényező volt. A tisztségek betöltése rokonsága köréből megfelelő arisztokrata családok álltak a főfejedelem rendelkezésére. Az egyes országrészek kormányzása, tehát a legfőbb hivatalok, amint erről a türk feliratok többször is megemlékeznék, a főfejedelem családjának kezében maradtak. Így rendelte Dengizik is testvéröcesét, Imiket a bolgár-törökök fölé. Megvan tehát a történeti realitása a 325
