Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 300 ÉVES A BOLGÁR ÁLLAMISÁG - Juhász Péter: A bolgár-török kultúra hatása a magyarra (tanulmány)
Névlajstrom híradásának, hogy a bolgár államalapító Aszparuh ugyanabból a Dulo nemzetségből származik, amelyből Imiik. De ha vérségileg a bolgár-török kánok nem is voltak azonosak a hunokkal, mint Attila fiának alattvalói a hun népek közé számítottak, s amint a Névlajstrom bizonyítja hun eredet-tudatuk volt. S ahogy a bolgár kánoknak megvolt a leszármazás fonalán számon tartott hun eredettudata, a magyarságba olvadt bolgár-török törzsek és rétegek is hoztak magukkal a Kárpát- medencébe élő, eleven hun eredethagyományt. Nem lehet tehát elfogadni a magyarbolgár szimbiózist és keveredést s ugyanakkor elvetni a magyarság vagy pontosabban a magyarságba olvadt bolgár-török törzsek és rétegek hun eredefhagyományát. S mivel a magyarsághoz bolgár-török vezető réteg és bolgár-török törzsék (kabarok székely törzse) csatlakoztak, s a bolgár-törökökkel való keveredés folytán a magyarság és a bolgárság eredebmondánk szerint már két testvérnépnek számított (Hunor és Magyar), sőt GyónMy György megállapítása szerint a bolgár-török fejedelmi család egyik ősét, Kovratot a magyarok saját ősüknek tekintették (Kovrat = Menrót), kétségtelen tehát, hogy a bolgár onogurokkal való együttélés révén került a magyar nemzeti mondába a hun-magyar azonosság tudata. A bolgár-magyar keveredés révén Attila a magyar fejedelmi családnak is őse lett. A folklór a nyelv konzerváló ereje folytán többet megőrzött a magyarság műveltsége régebbi rétegeiből, mint az idegen kútfők töredékes feljegyzései, vagy az anyagi kultúra, amelyet a többszöri életforma- és földrajzi környezetváltozás sókkal inkább átalakított. A nemzeti krónikában megőrzött hun mondát a magyarság tehát a bolgároktól, a magyarságba olvadt bolgár-török rétegtől és törzsektől örökölte. Ezekkel az adatokkal teljesen összhangban van Kézal Képes Krónikájában az, hogy Hunor a hunok (azaz az onogurok) őse, Magyar pedig a magyaroké. A két testvér egy csodás szarvasvadászat során elrabolja Belar fiadnak feleségeit. Eredetmondánk Belar neve is, ami a bolgár népnév keleti alakja, a magyarság bolgár kapcsolataira utal. A magyarság részt vett Kubrát (Kurt) onogur-bolgár birodalmában is (585—643). Amikor a kazárok nyomására a birodalom felbomlott, a bolgárság egy része Bat- Bajan vezérlete alatt behódolt a kazároknak', a bolgárok másik része Aszparuh vezetése alatt az Al-Duna mellett keresett új hazát, a harmadik csoport pedig észak felé vándorolva megalapította a tatárjárásig virágzó volgai bolgár birodalmat. Napjainkig vita folyik, vajon nomád vagy félnomád volt a bolgár-törökség. Az i. sz. VII. századi kínai források éles különbséget tesznek a keleti és nyugati '(török és nem török) lovas nomád népek között. Ligeti Lajos már negyven éve rámutatott arra, hogy a keletieknek „rengeteg a lovuk, innen a gazdag lovastemetők, innen a kínaiakra óriási mennyiségiben ráerőszakolt lovak, amikkel azok nem tudtak mit kezdeni, de amelyek temérdek selymükbe, brokátjukba és más adóba illő anyagi javukba került”. Azok viszont „akik közülük a nyugati határ közelében élnek (Bizánc szomszédságáról van szó, mert a török népek mellett az alánokat név szerint is megemlítik), bizonyos főkig értenek a művészetekhez (értsd: mesterségekhez) és a földműveléshez, sok a szarvasmarhájuk és j uhuk, de kevés a lovuk”. E források szerint a törökök keleti csoportját nomádoknak, a nyugatit pedig fél- nomádoknak nevezhetjük, akik sajátos mezőgazdasági kultúrát teremtettek, amelyben összhangra talált a letelepült életmód és a földművelés s a házidpar a nomád á Úttartással. A több évszázados együttélés a bolgársággal rendkívüli jelentőségű volt a magyarság életében. A magyarság a bolgár-törökök hatására teljesen átalakult gazdaságilag és társadalmilag. Az ugorságból kiszakadt magyarságnak alig volt szava a földművelésre. A földművelés, szőlő- és gyümölcstermelés fogalomkörébe tartozó 'honfoglalás előtti szókincsünk legnagyobb része bolgár-török: búza, árpa, aratni, sarló, kéve, kepe, boglya, tarló, szérű, ocsu, őrölni, dara, eke, kender, t-iló, csepü, orsó, csalán, szőlő, bor, seprő, dió, gyümölcs, alma, körte, borsó, kőris, som. Az őröl, dara, tiló, csepü és orsó szavunk a mezőgazdasági termékek feldolgozására utalnak. Ezek a szavak kétségtelenül fejlett földművelésre mutatnak, sőt a borászati szókészletből már huzamosabb megtelepedésre is következtethetünk. 326
