Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 2. szám - Páskándi Géza: Mit ér a kecske, ha magyar? (paródiák) III.
Baloldal: Elhal. Magyar, francia, orosz sors-halett úszik, lebeg. Átok. De a Nép vonul. Nin-csen-Csak-nép népe egy nagy-nagy fal mellett vonul. Ebben nincs Kovács, nincs Szűcs, nincs Schwartz, nincs Juhász, se Lakatos — ez csak a Nép. Semmi más. Ezt Petőfi szavalja némán a Tisza parton, amikor az árad, később pedig a magyar tenger partján. És akkor jön a Bolsoj Tyeatr Balettkara s fölszabadítja a magyar tengert, a Magyar Akvárium Balettkarát. A két tömeg, a két nép egymással szemben. Talákoznák-e? Igen. ELSŐ TÖMEG (VAGY NÉP): Jó napot, jó napot Tömeg kartárs! (Némán). MÁSODIK TÖMEG (VAGY NÉP): Adják Isten Nép elvtárs. Ma jó színben van. (Szintén, s így tovább.) ELSŐ NÉP: Van annak, aki el nem issza. (Kacsint, Összekacsint.) De magának ma nincs véletlenül székrekedése? MÁSODIK NÉP: Aranyerem van. Bél csavarodással. Némi angina pectoris. ELSŐ NÉP: No, akkor lóduljunk. Majd adok magának fejfájás ellen valami epe- cseppet. Jó lesz? MÁSODIK NÉP: Remek. Indulhatunk. Együtt. Mindvégig. Hisz így jöttünk. (Háttér: a bába a csecsemő fejét segíti világra. Totális plánban.) ELSŐ NÉP: Apropos, olvasta Őn a kiváló orosz marxistát, Plehanovot? MÁSODIK NÉP: Igen, tudom ki volt. Narodnyik. Moszkvában olvastam. ELSŐ NÉP: Nem az a fontos. Olvasta a tömeg történelmi szerepéről írott híres munkáját? Végre tisztázza a tömeg szerepét is a történelemformálásban. MÁSODIK NÉP: (huncutul): Nekem mondja? Éppen Plehanov egyik tételét ba- lettosítottam. ELSŐ NÉP: Ezt majd érdeméül tudom be. No de menjünk. Együnk valami süit- halat és nézzünk halleányok után. MÁSODIK NÉP (szeme felcsillan): Nemi erőszak? ELSŐ NÉP: Hm... nem tudom... az én mostani parancsnokom spéciéi kényes erre. Fogalmam sincs mit kéne tenni? Csak nem maszturbálhat egyszerre ennyi ember, egy sokaság, egy nép. MÁSODIK NÉP: Igaza van, ez nem lenne méltó. S ahhoz még egyéb is kéne. ELSŐ NÉP (bólint): Tök. Nem marhatökre gondoltam. Sütőtökre. Töklámpásra. Kell a világosság. MÁSODIK NÉP (mintha nem hallotta volna): Viszont van egy megváltó ötletem. Van karunk és van kardlapunk. A kardlapunk is tud ejakulálni, hn egyszer van hegye, és markolata, nem igaz? Majd megkardlapozzuk a halleányokat. Szép lassan kel kezdeni, aztán ritmikusan, egyre gyorsabban. Baloldal: Közben megtalálták a halleányokat, kik már kiszabadultak Neptum Isten rabságából. Kardlapok között futnak a leányok az akvárium immár szertefolyt vízében. Most megjelenik Első Nép izzadt, barázdás, bölcs, hősies arca. Aztán Második Nép elszántan tiszta, gyermeki, bizakodó, kíméletlen, jóságos, lehangolt, lelkes, szkeptikus és optimista arca. Most Első Nép lehúzza csizmáját, kapcáját, az ágyra teríti paplan és lepedő helyett (nagyon hideg van). Második Nép hűségesen követi. Békepipára gyújtanak. Egyéniségük a füstben, a füst egyéniségükben. Távoli ködök. Közeli ködök. A Szimbólum most keményen feláll, éhes. Zsíroskenyeret enne zöldhagymával, de nem képes rá. Nincs (akkoriban) ke140
