Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - A NÉPMŰVÉSZET MA - Bodor Ferenc: Kézműves tárgyalkotás Nyugaton
losiparban is csökken az anyagot, mesterséget jól ismerők száma. Angliában igen sok nyári, alkalmi tanfolyamon, iskolában lehet megtanulni a különböző szakmákat. A kezdők, tanulni vágyók borsos tandíjéit nyernek bevezetést a mesterségek titkaiba. Az USA sokszínű, etnikailag vegyes országa először talán a népzene jelentőségére figyelt fel. Amerikában a népzenét tágan értelmezik, éppúgy beletartozik az Appaladhe hegység öreg lengyel hegedűse, aki még őrzi a régi galíciai muzsikát, mint a blues zenész Memphisiből. A zene társadalmi hatóerő, szervező hatalom. Az a nemzedék, amelyik ezer kilométereket autózott, hogy meghallgassa Bo Didleyt és a többieket, fedezte fel az ország sajátos kézműves értékeit is, a shaker bútorokat, az indián szőnyegeket és kerámiát, valamint a még meglévő zárt etnikai közösségek sziget kultúráját. A hatvanas évek egyetemi mozgalmai, a környezetvédelem körül szerveződő társadalmi-ideológiai mozgás, a hippi mozgalom szétrobbantotta a hagyományos egyetemi-értelmiségi világot. A vidékre húzódó szekták, közösségek zavaros életvitele és eklektikus ideológiája azonban egy nagyon fontos értéket hagyott hátra: az önellátás, a helyi értékek tiszteletét. Ez pedig a népi kultúra egyik legfontosabb sajátossága. Ugyanebben az időben terjedt el a könnyűszerkezetes építés, a könnyen összeszerelhető szerkezetek használata. Néhány építészeti lap és ideológus, (Architectural Design, Rudofsky) megadta a szellemi-technikai tápanyagot, s ezek a közösségek az önerőből való, közös építés örömét fedezték fel újra. Divattá vált az összetákolt kunyhó az erdőiben, az indián és a mongol jurta. A bádogváros hippi ideológiája azonban létrehozta a „Shelter”, a „Domebook” és a többi kiadványokat is, amelyek immár egy évtizede az alternatív építészet, a helyi értékek megmentőinék a kézikönyveivé váltak. Amerika ezekben a kiadványokban már a világra is kitekintett, figyelmük elért egészen Kelet-Európáig. Napjainkra ez az építési buzgalom alábbhagyott, most a környezetvédelem, a természetes anyagok, a szél- és napenergia hasznosítása a divat. Vannak ugyanakkor akik a még meglévő kézműves hagyományokat próbálják közkinccsé tenni (Foxfire Books). A kézműves újjáéledés keveredik a „do it yourself”, a barkácsolók és a háziasszonyok subamozgalmával. Ennek megfelelően sokszínű és áttekinthetetlen a témával foglalkozó könyvek és folyóiratok száma, minősége. Mégis meg kell említenünk, az igen sok hasznos információt közlő „The Co-Evőiútion Quarterly” című folyóiratot, melyiknek monumentális kiadványai iskolát teremtettek az egész világon. A „The Whole Earth Catalog” és következő, bővített kiadásai az alternatív technológiák, a kézműves szakmák és az áruházi katalógusok érdekes keverékei. Könyv- és folyóirat bibliográfiák és árureklámok, szervezetek címei sorakoznak egymás mellett többszáz oldalon. A kapitalista világban élő fiatalok viszonya a népművészethez, a kézműves hagyományokhoz minden országban más és más. Ha a népművészetet tágabban értelmezzük, akkor a zöldek és az alternatívok tevékenységének bizonyos részei ebbe a szélesebben értelmezett népművészetbe tartoznak. Az autonóm, önellátó közösségek iránti igény megnőtt, az etnikai tudatosodás is felerősödött. A tájjal, anyagokkal, energiával, múlttal és jelennel tökélesen harmonizáló kézművesség megteremtése ugyan csak az utópia birodalmában lehetséges, mégis annyit ma már kijelenthetünk, hogy a meg-megúfjuló ifjúsági mozgalmak, naivitásuk ellenére, termelnek olyan értékekét, amelyek előbfo-utóbfo az egyetemes emberi kultúra részévé válnak. 1097
