Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - A NÉPMŰVÉSZET MA - Andrásfalvy Bertalan: Néprajz és tárgyalkotás
Az embernek szüksége van kötésekre, melyek egy helyhez, otthonhoz, szülőföldhöz kötik. Az embernek szüksége van kötésekre, melyek emberekhez, kisébb-nagyo'bb közösségekhez kapcsolják. Az embernek szüksége van kötésekre, melyek e két előbbit múltjához, történelméhez is kötik: az embernek hazára van szüksége, nemzethez-tarto- zásra, hogy ember lehessen. Mindezek a kötések, értékek, valami egyedi és egyszeri megfogalmazásban léteznek csak. Egy tájhoz, faluhoz, városrészhez kötődöm, hogy otthon legyek egy országban. A kötődés tárgyakban lesz láthatóvá, érzékelhetővé, és költői alkotásokban: dalban, versben, az anyanyelv sokféle műfajában, zenében és táncban fogalmazódik meg. Egy nép műveltségének, sorsának, lényegének tárgyi kifejezői és költői megfogalmazásai, vagyis művészi tükrözése teszi lehetővé az egyén számára az akarati, az érzelmi kötődést, az elkötelezettséget, melyre az egyénnek és a nemzetnek egyaránt szüksége van. Helyesebben a tárgyi és szellemi alkotások ismerete nélkül az egyén nem tudja megvalósítani e kötődést és önmagát. A népművészetnek tehát van ilyen értéke, szerepe is. Ez ad magyarázatot arra, hogy a népművészet formái, főként pedig a díszítmények miért élhetnek önmagukban, minden használati érték nélküli eszközökön, emléktárgyakon. Egy kötődésnek adják szükséges tárgyi kifejeződését, alapját. Gondoljuk meg ezt is, amikor harcbaszállunk a népművészeti dísztárgyak, szuvenírek, cifra gics- csek ellen, vagyis olyan tárgyak ellen, melyek merőben ellenkeznek a népművészet lényegével! * A múzeum néprajzi tárgy- és adatgyűjtésének célját eddig csak a néprajznak, mint történeti tudománynak a szempontjából fogalmazták meg: összegyűjteni a gyorsan eltűnő hagyományos nép kultúra tárgyi és szellemi értékeit, hogy azokból e műveltség egésze felidézhető, bemutatható legyen az emberről szóló történeti tudomány gazdagítására. Egy új feladatú tudomány nő fel most a társadalmi igények kielégítésére. Ennek az új tudománynak lehet, hogy futurológia, jövőtan lenne a legmegfelelőbb neve. Feladata, hogy — felismerve, felmutatva az ember eltörölhetet- len igényeit — javaslatot tegyen a mai körülmények közt kielégítetlen maradt igények kielégítésének formáira, a múlt tapasztalata alapján. Eddig a néprajz kutatta az emberi szükségletek kielégítésének történetileg és földrajzilag változó formáit, ezért a futurológia legfőbb támasza a néprajz lesz. Az ember eltörölhetetlen, örök igénye a szabadság, hogy szűkebb és tá- gabb világát maga alkossa meg, azokhoz a kötésekhez ragaszkodva, melyeket embersége érdekében önként vállalt. A szűkebb világ az, amiben igényli azokat a tárgyakat, melyeket maga alkotott, melyek magukon viselik kötődésének bélyegét. Tágabb világa az ország, a nemzet, melynek megalkotását mindig újra és újra meg kell kezdenie, és ebben is igényli cselekvő részvételének lehetőségét. A múzeumi néprajzi tárgygyűjtemény — mintagyűjtemény, tapasztalattár az igények meghatározására, felismerésére és kielégítésének formáira is. Az igények kielégítésére tett kísérletek pedig már az új tudományt alakító kutatást jelentik. 1090
