Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - A NÉPMŰVÉSZET MA - Zelnik József: Népművészet ma?!
kánknak mai viszonyaink között is arra azért mindig van pénze, — mert ez a legolcsóbb — hogy olyan közművelődési formákat támogasson, ahol fafaragással, agyagozással, szövéssel stb. foglalkoznak az érdeklődők. S ehhez a foglalkozáshoz szinte egyedüli praktikussággal kínálkozik a népművészet, mint iskola technikai és esztétikai értelemben is. Igen, de ezek ismeretében is állíthatjuk-e, hogy ez volt a fő indíték a népművészet felé fordulásban? Ennek a kérdésnek a megválaszolása azonban már egy másik dolgozat feladata. Az áttekintett időszak főbb erővonalait végigtekintve láthatjuk, ami ma van, az nem népművészet, hanem a népművészet formai elemeinek mesterséges továbbéltetése — ami nem jelenti azt, hogy közben nem jönnek létre értékek — tehát folklorizmus. Ebben a népművészet csak latensen van jelen, s úgy tűnik eredetibb arcát mutatja az ifjúsági közművelődési akciókban. Joggal vetődik fel viszont itt az a kérdés, hogy mi lesz a folklorizmuson túl? Talán egy formájában, tartalmában és társadalmi vonatkozásaiban is magasabb szinten helyreállított népművészet. De tudjuk-e már pontosan: mi a népművészet? S főleg pontosan ismerjük-e azokat az erőket, amelyektől a népművészet visszanyeri belső, igazi tartalmát. Valójában ez az, amiről érdemes lenne vitatkozni. JEGYZETEK 1. A tanulmányok egyrésze magyarul is olvasható a Documentacio Ethnographica 4. számában (Szolnok, 1973.). A korszakról kitűnő értékelést írt Bernward De- neke, magyarul is megjelent a Folclo- ristica 4—5-ös számában (Bp. 1980.). 2. A folklorizmus kutatás Magyarországon az elmúlt években gyorsan fejlődött, sőt nemzetközi tanácskozás megszervezésével és több, folklorizmussal foglalkozó tanulmánykötet (Folklór—TársadalomMűvészet 2—3, 4—5, 7, 8, 9) közreadásával nemzetközileg is elismertté vált. 3. Kresz Mária: Merre tart Mezőtúr fazekassága? Jászkunság, 1978. 3—4., 86—99. 4. A német kutatás vizsgálta alaposan a folklorizmus és az idegenforgalom viszonyát. Főleg Hermann Bausinger és Rudolf Kriss. 5. Valójában Németországban is tapasztalható volt és tapasztalható ma is szakmai körökben hasonló tendencia. Utz Jeggle így ír erről: ,,A valódihoz és eredetihez, a vélt népi kultúrához való merev ragaszkodás, az új formák és változások megértését megnehezítette, és az ilyen jelenségeket állandóan a gyanús folklorizmus jelzővel illette.” A különbség csak az, hogy a kelet-európai szocialista országokban a központilag szabályozott piac — így a népművészeti piac is — egy múzeológus-esztétizáló zsűrinek (lásd nálunk NIT) lett alárendelve. 6. Bohuslav Benes: A mai csehszlovák folklorizmus és regionalizmus közti kapcsolatok szemiotokai aspektusai. Ethnog- raphia, XC. 237—242. 7. B. Benes ezt a jelenséget így értékeli: >,Arról a folyamatról van tehát szó, amely a tájegységen túlra utaló jelet a nemzetire utaló jellé alakítja át. . . előtérbe lépnek az esztétikai tényezők. . . és fokozatosan a tájegységet meghaladó metafolklór jelenségek jellegét öltik fel.” 8. Balassa Iván: Népművészet, népi iparművészet (in: Népi iparművészetünk időszerű kérdései I. Bp. 1980.). 9. in: Népi iparművészetünk időszerű kérdései I. Bp. 1980. 10. in: Népi iparművészetünk időszerű kérdései I. Bp. 1980. 11. A 70-es évek népművészethez kapcsolódó ifjúsági mozgalmának részletesebb bemutatásától itt helyszűke miatt el kell tekintenem, de az részletesebben megismerhető a Bodor Ferenc által szerkesztett Nomád nemzedék, c. könyvből (Bp. 1981.). 12. Makovecz Imre: A tokaji ház. Részletek naplómból. Mozgó Világ, 1980/3. 13. Lásd: Wolfgang Pehnt: Expressionist Architecture London, 1973. Kosa László: A népi kultúra új hulláma. Tiszatáj, 1974/9. 14. Lásd: Theodor Roszak: The Making of a Counter Culture. New York, 1968. 15. Pontosan követhető ez a Művészet című folyóirat 70-es évfolyamaiban. 16. Kós Károly: Szempontok népművészetünk néprajzi vizsgálatához. Acta Har- gitensia I. Miercurea—Ciuc—Csíkszereda, 1980. 1086
