Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 11. szám - Halmi Tóth Endre: Egy öregember haláláról (novella)

csodálkoztam, hogy anyu nekem annyi levest szedett, mikor tudja, hogy én nem szoktam sok levest enni, aztán megebédeltünk, a dédi meg azt mondta, hogy jó volt a leves, az anyu biztosan vegetát rakott bele, anyu mondta, hogy azt, és nevetett, aztán ón kimentem játszani, mert átjött a Juca, és ahogy homokoztunk az udvaron, egyszer csak kijött a dédi, a kezében volt az anyu nagykése, amivel az apu disznót is leszúrta, szóval kijött a dédi, és a kést beleszúrta a hasába, csak úgy spriccelt a vére, aztán összeesett, én beszaladtam, szóltam anyunak, mire kijöttünk, a dédi már majdnem halott volt, mikor meglátta, hogy mellette áll anyu, akkor belerúgott az anyu lábába, meg mondott is valamit, de azt már nem értettük, mert az anyu elkezdett sikítani, és én is sírni kezdtem, mert nem tudom, hogy a dédi miért volt engedetlen, mikor nekem is mindig mondta az anyu, hogy ne nyúljak a késhez, biztosan mondta a dédinek is, csak az nem hallgatott rá, és azért csinált ilyen rosszaságot, hogy meg is halt tőle.

926