Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 10. szám - SZEMLE - B. Juhász Erzsébet: Horváth Péter: Egéridő - Öcsémnek szeretettel
Horváth Péter: Egéridő — Öcsémnek szeretettel ítéljenek szigorúan! Első kötetében, az Egéridáben erre szólítja fel olvasóit, kritikusait, az irodalom szakembereit Horváth Péter. De az első kötet bája, lírikus hevülete, témájának önvédelmező hatása következtében mintha még nem a szerző által óhajtott szigor szerint mérettetett volna meg tehetsége, a második kötet az öcsémnek szeretettel viszont már nem kerülhette el a szigorú ítélkezést. Mi lehet ennek az oka? Jó az első kötet és gyenge a folytatás? Tudjuk, első kötettel nem könnyű betömi az irodalmi életbe. Legyen az akár prózai, akár lírai* kötet, gyakran a tehetségen túl sok türelem, önkritikus magatartás, s esetleg több év várakozás is kell hozzá. Horváth Péter sokát nem várakozhatott, hiszen az Egéridő már huszonhat éves korában, 1976-ban megjelent. Sikere volt. Most, hogy kiadták második könyvét, azt kérdezhetjük, utolérte talán Horváth Pétert is az az alkotói végzet, hogy főleg önéletrajzi ihletésű első kötete után túl kellett volna lépnie önmaga élményvilágán, s ez nem sikerült teljes mértékben? Ennék a megállapításnak is lehet igazsága. Néhá egy teljes írónemzedék sejti azt’, hogy az ilyen helybenjárásnák az élmények szerénysége, a történelem dinamikusabb, erőteljesebb áráimlásának hiánya, az aktív feladatvállalás szűkös lehetősége az oka. Persze ugyanígy kínálkozik számúikra is a helyes válasz: miért ne lenne jó a hétköznapoknak az a különös nyugalma, amelyben a változatosság inkább egyéni sorsunk sajátosságaiból ered és nem egy ország, egy nép történelmének változatosságából. S tóderül az is, hogy ezekben az egyéni sorsokiban ott rejtőzik a mindennapok számos megoldásra váró problémája, egyéni hibáink minden következménye, s ezeket már csak a közösség, a társadalom szintjén lehet és kell megoldanunk. Ezékben a sorsokban tehát ott van a társadalmi élet gyakorlati megvalósulását, felépítését érintő minden probléma, a fejlődésnek, a változásnak jó vagy rossz ritmusa, a rohamos életmódváltozás számos előnye, s egy- egy ember szempontjából esetleg hátránya is. Korunk írója, így a fiatal nemzedékhez tartozó írógeneráció is, ezekből a jelenségekből, esetleg nagyrészt életrajzi tényekből kiindulva kísérli meg bemutatni az egyéni sorsnak azokat az általános vonásait, amelyek társadalmi méretűek, vagy az olyanokat, amelyek éppen nem kívánatosak társadalmunkban. Persze ezek az élmények az irodalomban sökször lehetnek teljesen szubjektivek, s közérdekűvé a megörökítés, a kivitelezés esztétikai értéke teheti őket. Horváth Péter akkor indult, amikor a felnőttmese valósággal stílusdivatja lett szépirodalmiunknak, ö is ezzel a meseszerű irodalmi formával jelentkezett. Az Egéridő megjelenésekor egyrészt kiderült, hogy tehetséges és hogy neki való ez a stílusfajta, másrészt nyilvánvalóivá vált, hogy vele egy időben indult több kortársa hasonló igénnyel lépett fel, s egyiküik-hiásikuk munkája, például Esterházy Péter Fancsikó és Pinta c. regénye, jobbnak bizonyult. Ugyanakkor Horváth Péter tehetségében van olyan eredeti vonás is, amely nem alapja az ilyen összehasonlításnak. Az Egéridő az egyéni, szubjektív világ zsenge gyermek- és kamaszóknényeit, emlékeit adta közre. Egyéni benne az élmények sora, a szubjektív látásmód, a fel- nőttéválás érzékeltetésének kényszerű fázissorozata, de Horváth Péter miértjei már társadalmi méretű problémákat, újra Ismétlődő átlagjelen Régeket céloznak. Kórképei pedig a családszociológiai kutatás egyik részének gyakorlati példatárát alkothatják. A magcsalád széthullásának ő elsősorban nem az okát mutatja be, hanem a következményét, a gyermekek kiáltó elhagyatottságát és egymásrautaltságát. Számukra az irányadó, védelmező kisközösséget nem a család jelenti', hanem saját kontársaik véletlenszerű közössége, gyakran a felnőttek minden kontrollját nélkülöző hatásával együtt. S életük hivatalos társadalmi kerete megvan ugyan esetleg egy nevelőintézet formájában, de ez a társadalmiasított forrna nem nyújthat védelmet olyan sérelmekkel szemben, amelyeket éppen a családi otthon hiánya okoz vagy a csonka család 889
