Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 10. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere VI. "Itt alkotni, teremteni kell"

— Megkezdi ági táci óját az állandó pesti magyar kőszínház ügyében: „Magyar Játékszinrül.”

1833: Az aldunai folyamszabályozás és a parti út építésének királyi biztosa.

1834: — Európái út a Duna-gőzhajózás megszervezése érdekében: a birodalmi gőzhajózás kezdete. (Az első ilyen részvénytársaságot osztrák—cseh—magyar közös vállalkozásként szervezi, bécsi központtal. S mikor az már virágzóan működik, akikor fejleszti ki a pesti fiókvállalatot.)

— Szervezni kezdi az óbudai hajójavító dokk építését. Ma: Óbudai Hajógyár.

1835: Elkészíti a pesti kikötő tervét.

1836: Szervezni kezdi a híd-részvénytársaságot. A tervhez megnyeri a legnagyobb tőkeerejű bécsi bankárokat.

1837: Az első magyar Henger Malom Egyesülés.

1838: — A pesti jeges árvíz mentési munkálatai közben súlyosan megbetegszik.

1840: — Megalakul Pesten az első magyar kereskedelmi bank. Felkarolja a Duna jobb partján építendő Bécs—Győr—Buda vasútvonal ügyét.

— Megalakítja a Sopron—Vasi Szeder Egyletet: a selyemhernyótenyésztés megindulása Magyarországon.

— Testgyakorló Egyesület Pesten.

(Igyekszem itt csak azokat a létesítményeket felsorolni, mik az ő agyában születtek meg, vagy amiket — régi vágyak kifejezéseként — ő helyez a realitások talajára. Egy-egy témánál rendszerint csak a kezdőpontot jelzem, figyelmen kívül hagyva, itt, hogy melyikkel hány évig veszkődött.)

1843: Az első magyar ipartanoda létesítése Pesten.

1844: — Részt vesz a Gyáralapító Társaság megszervezésében.

— Megkezdi az agitációt a harmadik fővárosi kikötő, az újpesti telelődokk érdekében.

1845: — Sopron—Bécsújhelyi Vasút Társaság elnöke.

— Hozzákezd a balatoni gőzhajózás megszervezéséhez.

'— Kinevezik a budai Helytartótanács mellett újonnan létrehozott Közlekedési Bizottság elnökévé.

1847: A Budai Szépítő Bizottság Elnöke.

Csak azokat a létesítményeket soroltam be — néhány kivétellel —a fenti időrendbe, mik még az ő életében, pontosabban: 1848 előtt megvalósultak, s alig jelöltem azok továbbfejlődését, országos példává alakulását, mint teszem:

— Az Állattenyésztő Társaság már a harmincas években országos hálózattá fejlődik. Csak ennek a működését, hatását külön könyvben kellene értékelni. Orientáló, „közepesítő” folyóirataik is létesülnek.

.— A pesti mintára gombamód szaporodnak a kaszinók, országszerte. Horváth Mihály szerint már a harmincas évek közepén e helyeken formálódik a nemzet közvéleménye, itt születnek az új meg új kezdemények.

— Az Ipartanodából fejlődik ki a Műszaki Főiskola, majd a Műegyetem.

— A gőzmalom mellett létesített javítóműhelyből nő ki az első pesti vasöntöde és gépgyár. Széchenyi számos külföldi iparost telepít ide, családostól, köztük Joseph Ganz-ot.

— Az óbudai hajójavítóban létesíti majd a nemzeti kormány első fegyvergyárát.

— Kezdeményezi a bécsi gázvilágítást, s mikor ott megvalósul, akkor hozza Sopronba, majd a fővárosba.

Nem kötöttem dátumokhoz három leghatalmasabb alkotását: a Magyar Tudományos Akadémia; a Tiszavölgy többmilllió holdjának mocsaraktól és árvizektől való mentesítése; a Kárpát-medence út-, vasút- és víziút-rendszerének komplett terve. — Ez utóbbit 1848 februárjában terjeszti az utolsó rendi országgyűlés elé, s a következő hosszú évtizedekben ennek alapján épül ki az ország közlekedési rendszere.

Csak címszavakkal jelzem egy részét annak, amit az „ország szívébe”, Budapestre (ezt az elnevezést is ő használja először) tervezett, javasolt; vásárok, kövezet, öntözés, közvilágítás, parkok, fasorok, városliget, lóversenypálya, kikötők, csatornák (velencei és amszterdami mintára; például körben a később kiépült Nagykörút he859