Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 10. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere VI. "Itt alkotni, teremteni kell"

élünk, hanem azért élünk függőségben, mert szegények, gyengék, tehetetlenkedők vagyunk!” — Világos, hogy ez csak félig igaz, mert a különböző okok nagyonis bonyolultan kötik-szövik egymást; jelszónak azonban kiváló. Mert orientál, mozgósít, s felcsillantja a reményt, hogy kibogozhatjuk a csomót. — Ugyanilyen hatásos jelszavai vannak Becs felé, mikor a nagy vállalkozásokat kell megvédenie: „Magyarország fejlődése az egész birodalom érdeke.” „Nem működhet jól az a test, melynek éppen a közepe gyenge, erőtlen.” „Én csak a király hiv alattvalóinak adóképességét akarom növelni!” Ilyeneket mond Langenau tábornoknak az expedíció előtt, s ilyenéket a nádornak, mikor visszajőve! beszámol a tapasztalaitokról. S a nádor jól emlékszik Ferenc gróf koncepciójára 1801-ből, amit aztán éppen ő igyekezett felújítani 1810-ben. Az azóta eltelt idő pedig általában is arról győzte meg az udvart, hogy — ha nem is adnak szabad fejlődési lehetőséget a birodalom népeinek, de — valamelyes gazdasági haladás Magyarországon is kívánatos.

Az eddig tárgyaltakon túl, ez a megfontolás is motiválja reformkori fejlődésünket. És ez a felső, sohasem egyértelmű és mindig visszavonásokkal terhes engedékenység éppen a minimum volt ahhoz, hogy Széchenyi energiái működésbe lépjenek. Tekintsük át, nagyon röviden, gyakorlati alkotásait, legalább a főbbeket, az idő lehető rendjében:

— 1818-ban kezdeményezi a birodalmi lóversenyeket, Simmeringben. Innen számíthatjuk a modern osztrák lótenyésztés kezdeteit.

1820: Az első rókavadászat Nagycenken. A felvilágosult, haladó gondolkodású, nemzeti érzelmű fiatalok összehozása: az eszmesurlódás megindítása.

1824: Hármas Erényszövetség Wesselényi Miklóssal és Esterházy Mihállyal. „Hazánk fiaira és azok gyermekeire és unokáira annyi szerencsét és áldást hozni, ameny- nyire azt a mi tehetségünk végbeviheti. Hogy’ dolgozhatunk leg böltsebben a nagy czél eléréséért? Azon törekedünk, hogy az mostani ifjúság neveléseire olly nagy befolyást szerezzünk, hogy azok több polgári Virtusokkal bírjanak, mint kortársaink s atyáink. Mert meggyőződésünk, hogy az emberiség tsak az Értelem, az Erkölcs és a’ Böltsesség kiterjedése által léphet ama szerentse és áldás magasságára, mellynek el nyerése a’ mi méltó Czélunk.”

1825:

— Fiatalok Kaszinója a pozsonyi diétán.

— Az első magyar tűzbiztosító társaság.

— Lóverseny Pozsonyban.

1827: — Pestre költözik, hogy közreműködhessen annák fejlesztésében, mert, mint írja, ebben az időben már a mi hazánk az egyetlen európai ország, amelyiknek nincs nemzeti fővárosa.

— A pesti Nemzeti Kaszinó.

— A pesti lóversenyek.

(Napló: „Ezeket az eszközöket ártalmatlanoknak és eléggé alkalmasoknak talál- lom arra, hogy honfitársaimat odúikból kiesalogassaim egy helyre gyűjtsem, s őket egymással meg művelt idegenekkel megismertessem. Mialatt lómul, juhnál és tehénről beszélgetek, ezalatt tulajdonképpen ho-nosim előítéleteit reszelgetem lassan és óvatosan.”)

1828: Bejárja a Buda—Fiume útvonalat, tanulmányozza a magyar tengerpart helyzetét, s tárgyalásokat folytat a kereskedelmi vonal megteremtése érdekében.

1830: — A lóversenyekből kinő az Állattenyésztő Társaság — amelyik a később megalakuló általános gazdasági egyesület alapja.

— A dunai expedíció.

1831: — A kolera elől Nagycenkre megy, de a vármegye kérésére élénk járványellenes tevékenységet fejt ki.

— Pest vármegye táblabírájává választják; mai fogalommal: a megyei tanács tagja fesz.

— A pesti törvényhatóság tagjává választják.

1832: — A Budapesti Hid Egyesülés megalakítása.

— Angliai út a hídépítés lehetőségeinek, mikéntjének megismerésére.

858