Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 10. szám - Bella István: Iniciálék, Csak viduljanak, Holnapom, te (versek)
BELLA ISTVÁN Iniciálék NÉHA Néha meg kéne halni néha meg örökké élni Jó volna élnihíalmi Jó lenne halniélni TAVIKAT AZ ÉRNEK Ó, Ér, ha letartóztat december, ha kényszerzubbonyba kötöz a jég, hiszed-e, hogy van tenger, s eléred-e még? HASONLAT Fűszálon csiga mászik. Ezüstnyálat húz a csillag az égen. Folytatja egymást a másik. A lehetnél a régen. VÉGTELEN KERT Alszik, rügyekbezárt öklét szájábadugva alszik a fa. Hihetnéd, csecsmő öröklét. Pedig a hant hasonlata. UTÓSZÓ íme az írás! Meguntam fölszedegetni azt, ami nincs. A szalmaszél-esélyt. Jövőbe ment harang, mohamúlt lep be, semmi- -szívem csak akkor zendül, ha megzendít a széL 807