Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 8. szám - Simonffy András: Kompország katonái VIII. A repülés (történelmi kollázsregény)
szór tiszti gyűléseken, sőt magasrangú német katonák előtt is, gyakran magánbeszélgetésekben —, hogy a németek rablóbábonúját elítéli, céltalannak, esztelennek tartja, népünkre nézve katasztrofálisnak véli. Ennek bizonyításául egy jellemző esetet említek meg: a szovjet hadsereghez való áttérése előtt Budapesten a Notne-Dame de Sión (ma Arany János kollégium) leánynevelő intézetben elhelyezett parancsnokságon egy német összekötő csoport előtt hevesen kikelt az ország tönkretétele miatt. Heves szavakkal „semmirekellő gazembereknek” nevezte a németeket, akik utávédbancokra áldozatul dobják oda országunkat. — Ezt az esetet igazolhatják még Nagybákay Antal és dr. Toroczkay György tartalékos tisztek is. 3. — A Magyar Front memorandumának pontjai (1944. szeptember 20.): 1. A magyar hadsereg beszünteti a további e 1 lenségeskedést a szövetséges hatalmak haderőivel, és az ország területén levő német haderőt lefegyverzi. 2. Magyarország bejelenti, hogy hadat üzen Németországnak. 3. Ezzel egyidejűleg delegációkat küld a szövetséges hatalmak kormányaihoz a fegyverszünet megkötése és a Németország elleni katonai együttműködés megteremtése érdekében. 4. Koalíciós kormány alakul a Magyar Front pártjai és a hadsereg képviselőiből.” Apám meséli: A fenti idézet a kormányzóhoz eljuttatott első memorandumból való. Hasonló szellemű, a lényeget tekintve teljesen azonos volt annak a memorandumnak a szövege is, amelyet Tdldy Zoltán október 12-én megmutatott nekem. Miután a velem utazó politikusok nevét nem árulta el, csak annyit mondott, hogy „az aláírók vagy azok személyes megbízottai”, arra gondoltam, hogy konspirációs okokból nem tájékoztat. Ez érthető is volt. De aztán, ahogy teltek az évek, s egyre több név vetődött fel, olyanoké, akik ^potenciális” utasai lőhettek volna ennek a gépnek, el kellett gondolkoznom a dolgon. Sem adataim, sem bizonyítékaim nincsenek arra vonatkozólag, hogy mindaz úgy történt, ahogy itt most vázolom neked, de az igazságnak valahol itt kell rejlenie. Az bizonyosnak látszik, hogy Tildy nem konspirációs okokból nem árulta el nekem a politikusok nevét, hanem azért, mert még ő sem tudta... Ebben a helyzetben csak azért nem ismertethette a kiutazók — nyilvánvalóan előre összeállított — névsorát, mert az, időközben megváltozott. Vajon miért? Az a gyanúm, hogy azért, mert a kommunista párton belül kiét álláspont alakult ki: az egyik vonalnak az volt a véleménye, hogy a moszkvai emigráns kommunistákkal (akiknek egyhangúlag elfogadott vezetője Rákosi Mátyás, a KOMINTERN tagja volt) ráérnek akkor felvenni a kapcsolatot (a kibontakozást illetően), ha itthon a helyzet már nagyjából tisztázott és áttekinthető, addig a moszkvai emigráció esetleges útmutatásai csak méginkább bonyolítják, esetleg megzavarják a baloldali pártok itthon kialakult szövetségét. Köztudomású, hogy a memorandum egyik aláírója, Kállai Gyula, a népfront-politika egyik élenjáró harcosa volt, már akkor. A másik vonal pedig nyilvánvalóan a kapcsolatok mihamarabbi felvételét sürgette a moszkvai emigrációval, éppen azért, hogy a kibontakozást illető elképzeléseiket még idejében összehangolják. Ha tehát adva van egy repülőgép, amely Moszkva felé útnak tud még indulni — más kétoldalú összeköttetés az 613
