Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 7. szám - Bólya Péter: Aleti (novella)

órát. Jóccakát. Holnap 464 ALETI-t kell megcsinálnom, a terv szerint. A mai 80-at leszámolva csak 404-et.

ALETI. AAALLLEEETTTIII.

Aug. 5. Csütörtök

Most akkor következik a mai nap „értő” leírása. (Erről a hülye szóról jut eszembe, hogy hetek óta nem írtam verset. Mindegy. Majd ősszel, esőben.)

Ma is meg tudtam csinálni az előírt ALETI-adagot. Pontosan 404 kártyával lettem kész, tehát minden rendben.

Az ALETI-módszer megváltozott: nem vonalzóval húzom meg a sorvezető ceruza vonalakat, hanem: a karbantartótól szereztem egy megfelelő méretű furnér-darabot, csak ráteszem a kártyára, aztán felül egy vonás, alul is egy vonás, és kész a sor. Megtakarítottam a vonalzó állítgatásával járó időt, legalább 10 mp-et.

Mari tíz óra után hívott, elég röviden beszéltem vele, két kártya időveszteség. Nem beszélve arról, hogy a Gerő is behívott, „beszélgessünk”, mondta, és rágyújtott. Elmondta, hogy mi az ALETI profilja, mivel foglalkozik az ő osztálya. Figyeltem, tényleg figyeltem, de istenbizony nem emlékszem, hogy mit mondott, mert közben kitaláltam egy kiváló újítást, mégpedig: az ALETI-kár- tyán az E betűt idáig úgy írtam, hogy először húztam egy függőleges vonalat: I, és három vízszinteset. Az újítás lényege az, hogy sakkal hamarabb kész a betű, ha először egy L betűt írok, egyetlen mozdulattal; és utána húzom meg a két vízszintes vonalat.

A Gerő búcsúzóul azt mondta, hogy „aki megbecsüli az ALETI-t, azt az ALETI is megbecsüli’. Aztán kezet fogott velem, és azt mondta, küldjem be az Erzsit.

(Baküldtem. Úgy nézett bele a tükörbe, mint mesékben a királylány.)

ALETI, ALETI.

Ja, jött egy levél. „Verseit nem tudjuk közölni. Zsúfoltak, néhol zavarosak, túl prózaiak” satöbbi.

A Karcsinak hörghurutja van, és valami barna löttyöt ivott egész nap, engem is megkínált a marha.

Szia, napló.

Aug. 6. Péntek

Pocsék nap volt. Délelőtt kitört egy másfél órás osztályértekezlet. Beültünk a Gerő szobájába, kávé, sok kávé, ezúttal az Erzsi csinálta (fontosabb alkalmakkor ő főzi), ülünk a füstben, a Gerő beszél, közöl, értékel, és „úgy találja”, hogy kisebb hiányosságoktól eltekintve az osztály jól dolgozik. (Csak tudnám, hogy mit? Ügy tűnik, csak azért dolgoznak, ha dolgoznak, hogy dolgozzanak, az eredmény mellékes.)

Az értekezlet 86 ALETMg tartott, ráadásul az ebédidőt sem tudtam felhasználni a pótlásra, mert a Karcsi, a törpéje, bizalmasan közölte velem, hogy az Armáék megsértődtek, amiért tegnap nem mentem le velük ebédelni, „mire hordom olyan magasan az orrom?”

Ebéd. Rántott leves, spenót, cipő.talpszerű marhahús. — Az ALETI-nél nagyon jó a koszt — mondta Anna, és kétségbeesetten rágta a húst.

Délután, amikor kijöttem a vécéből, az Eszter jött velem szemben a folyo583