Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 7. szám - Pier Paolo Pasolini: A holttestek összegyűjtése (vers Szervác József fordításában)
csupán 1969. december 21-én-ek napfénye ad — ne vájkáljaitok hát a régi évszakokban, talán, ha költőként idézitek meg, de hát az nem a ti esetetek; hagyjátok halni hát, akinek halni kell. De az apa ne osztogasson jótanácsokat. Mindenki tartsa meg érzelmeit. Ami pedig az ítéletekre vonatkozik (a felfüggesztettekre is): az üldözők, mint mondtam, sírjanak csak magukban. Vagyis: nem a hatalom elleni harcunk következményei. Tán minden, miben annyira hiszek, a házak, mint elhagyott hajók a szélcsend nyomorában, a félsz tanúi, amelyek elől hazatérni .5 lapítani a végső menedékben nem érdemes; talán mindez hátam mögött maradt, s nekem, bár köztük élek még, hogy lássam őket. forgatnom kell fejem; ím, minden ott van, közteték. Szubkultúrák közötti harc ez itt, de nem a Piazza Fontana-i vérhez s a Via Scaidasole-d gyászhoz vezetett szélsőségességetek — halott világából szól a siránkozó, buzgó atya — hanem a „fémipari dolgozók diadalához” — mondja ő, anélkül persze, hogy egy percre is föladná ezt a kölcsönös gyűlölködést. A szakszervezetek mind alszanak a nagy Miért árnyában. Az Álom Elleni Bizottság ez, tehát nem az elnyomás elleni! Ismétlem: mindenki tartsa meg érzelmeit. kinek nem tetszik az őszinteség, ne tetsszen, egyébiránt az őszinteség is szajhálkodik. Aki egy elvakult szövetségért óhajt dolgozni, ám tegye. Az elvakult szövetségek sorsa: bukott szövetség. De ez csak annak számít, aki tudja: ki megélte. Ki fontoskodni óhajt, ám tegye, ahogy a PCI vagy az Északi Vállalatok. Azaz kinek-kinek csak a saját baja, aztán semmi nyavalygás. A börtönt ki ne hagyjuk majd a kalkulációból, aztán: Előre! Megyek előre és otthon lelem magam, megtérve e rövidke napsütésből, mely épp e -tisztes honpolgároknak való, kik -érthetetlenül, de -szembeötlően nyüzsögnek kinn -az utcán (ünnepnap a mai), most visszabújok otthonomba hol vár a nagy fölismerés, mit még ott jóval fentebb említettem. (Szervác József fordítása) 578
