Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 7. szám - Csaplár Vilmos: Részlet a Szép epikus korszakunk című regény előtanulmányaiból

ség volt, rögtön ki kellett rakni. Kiss sorra járta a tagokat, betért a kocsmába is. Hiába, senki sem akart jönni. Végül feleségével kettesben rakták ki a két vagont. A munka végeztével Kiss Ambrus le se porolva magáról a műtrágya porát, mely belepte arcát, haját, öltözetét, úgy, ahogy volt, izzadtan, fölhevül- ten, újra megjelent a kocsmában. Szitkozódott, majd verekedést kezdeményezett. Mivel azonban az ott iszogató csoporttagok között kommunista párttagok is voltak, nemcsak személyeket szidalmazott, sértő minősítéseit a pártra is kiterjesztette. Leváltották, elítélték. Követ tört egy dunántúli kőbányában. 1956 őszén szabadult, a börtönök kapuit megnyitó fölkelők már csak pár hónappal rövidítették meg büntetése idejét. A valamikor oly hatalmas ember valósággal elfogyott, erősen megromlott a hallása, semmi sem érdekelte. Amint lehetett, elhelyezkedett a környék erdőségeit kezelő Erdészeti Vállalatnál, melynek irodái az egykori Schmidt-féle kastélyban működtek. Erdőkerülő lett. Múltja, alacsony fizetése nem tette lehetővé, hogy egyetlen fia a gimnázium elvégzése után egyetemen folytassa tanulmányait. A fiú azonban a jelek szerint nemcsak külsőleg hasonlított anyjára, hanem a halál elől partra evickélő, a gátfalba körömmel kapaszkodó Kur Eszter szívósságát, életösztönét is örökölte. Építőipari segédmunkásként dolgozva, egy nedves kamraszoba albérlőjeként nyomorogva, levelező tagozaton szerzett mérnöki diplomát.

Csak annyi időt töltött az üres lakásban, amennyi ahhoz kellett, hogy inget váltson, és már indult is az utóbbi időben megint egyre gyakoribbá váló éjszakai bolyongásainak egyikére. Viselkedése semmi izgalmat nem árult el sem a vendéglőben, ahova először tért be, sem a Zsóka nevű italbárban, ahol amúgy se tartózkodott sokáig. A vendéglő vezetője egy bizonyos padlócsempéről érdeklődött, melyet a gyártó vállalat csak külföldre szállít, az országban sehol se kapható, ő azonban újonnan épített lakásában, ahova hamarosan be szándékozik költözni, éppen ezzel a csempével akarja kirakni a konyha és az étkező padlózatát. Kiss fölírta, hány négyzetméterre van szükség. Bólintott. Aztán vacsorát rendelt. A vendéglős boldogan sietett a konyhába, hogy maga is jelen legyen az adagok elkészítésénél, hiszen, ismerve a mérnök hírét, biztos volt benne, hogy meglesz az áhított csempe. Kiss lassan és jóízűen evett. Távozása előtt a másnapi futamok esélyes lovait sorolta föl. A vendéglős a totó hétvégi mérkőzéseinek várható alakulásáról kérdezgette a mérnök véleményét. A listán ezen a héten az olasz nemzeti bajnokság összecsapásai is szerepeltek. Kiss nem tippelt.

Nemsokára mégis meg kellett csodálnia egy pár bordó női csizmát, amelyet valaki Olaszországból hozott valakinek, akinek sajnos szorította a lábfejét, a lábszárán pedig lötyögött. A Zsóka pincémőjének viszont éppen megfelelt itt is, ott is. Fölpróbálta volna újra Kiss kedvéért, de hattagú, német nyelven beszélő társaság tódult be az ajtón. Kiss segített egy láda sört kihozni a raktárból. Amikor a szűk helyiségben lehajoltak a ládáért, Kiss a blúz kivágásában egy pillanatig látta a pincérnő mellét, ha nem is az egészet. Visszaült a pult mellé rögzített magas székre. Lábai alig értek le a lábtartóig. Kiss vékony csontozató, alacsony termetű ember, fejét mintha nagyobb testhez méretezték volna. A dereka viszont vastagodik, a hasa domború. Rákönyökölt a pultra, behúzta a hasát. Fölhajtotta a vodkát az előtte álló pohárból. Ivott, mint máskor is. Mielőtt rágyújtott volna, élvezettel szagolgatta a lapos, bordó dobozból kivett rudacskát.

570