Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 5-6. szám - Czakó Gábor: Aranykor (színmű)
FŐPAP: Én is. HERAKLÉSZ: Szippantanak egyet, és az egész eltűnik? Szőröstül, bőröstül? FŐPAP: Hagyjál gondolkodni. (Járkál.) Embernek való étel... Különös ... KIRÁLY: (Neon ilyennek kéne lenniük? FŐPAP: Talán ilyennek, talán másmilyennek. HERAKLÉSZ: Láttál is te már élő istent! FŐPAP: Talán igen, talán nem. HERAKLÉSZ: Mondhatom, okos vagy, Zénó! (A Főpap szigorúan ránéz. Megszeppen, és a körülállókra formed.) Mit lebzseltek itt? Nincs semmi dolgotok? Miért tűröd, papa, hogy folyton a köpenyeden lógjon az egész ország? (A két Férfi és Jóké kimegy.) 2. jelenet A másik oldalról Héra rohan be, mögötte két Katona háromlábbal, amelyben nem ég a tűz. HÉRA (zokog): A Szent Tűz, uram. Jaj, jaj nekem! KIRÁLY: Mi van a Szent Tűzzel? HÉRA: Jaj szegény fejemnek, odalett a Szent Tűz, uram! HERAKLÉSZ: Tényleg elaludt. FŐPAP: Hagytad kialudni? Épp most, te caf ka ?! HÉRA: Éppen tenni akartam rá, amikor az istenekhez küldtetek. FŐPAP: Le a szikláról! Dobjátok le! A halál a legkevesebb, amit a hanyagságodért érdemelsz! KIRÁLY: Szegény leányom! HÉRA (átöleli Heraklészt): Segíts, szerelmem, segíts! HERAKLÉSZ: Sajnos, így szól a törvény, Héra. Én is tudom a törvényt, mert egyszer (apjára néz) én is király leszek. FŐPAP: Kössétek meg! (A Katonák engedelmeskednek.) HÉRA (sikolt): Jóké! Segíts, Jóké! HERAKLÉSZ: Te ringyó! Az előbb szerelmed voltam, most meg azt a szok- nyapecért hívod? Hát csak dobjanak le, én is megnézem! Vigyétek! KIRÁLY: Pillanat! Várjatok... Vajon ők... (a trónterem felé int) mit szólnak ők ... ha tudtuk nélkül a lányt... HERAKLÉSZ: Megint gyönge vagy, papa? Miféle király az, aki sose végeztet ki senkit? KIRÁLY: Ha hírük nélkül megöletjük, nincs tanúnk a tűzre! FŐPAP: Bölcs vagy Amphytrion király. Addig kell vinni a tanút, amíg él! IV. kép 1. jelenet Fölmegy a trónterem előtti függöny: a „bennszülöttek” bemennek az „istenekhez". KIRÁLY (leborul): Irgalom, Szent Atyák! A Szent Tűz! FŐPAP: Nem a mi hibánk, hanem ez a lány, ez a gondatlan rima... KIRÁLY: Szegényke ... FŐPAP: Nem ügyelt a Szent Tűzre, és elhamvadt! ZEUSZ: Mi közöm a tüzetekhez? FŐPAP: Nélküle nem tudunk áldozni, uram! De ő nem vigyázott rá! (Előrelöki a lányt.) Beszélj! így igaz? HÉRA: Jaj, szentséges Istenek! Irgal- mazzatok! FŐPAP: Hallottátok, ő a vétkes! De rögtön ledobatjuk a szikláról! ARÉSZ: Eredeti antik szokás. Legalább magas az a szikla? HERAKLÉSZ: Ojjé! Tízszerte nagyobb nálam, és ekkora éles kövek vannak alatta! ZEUSZ: No, akkor csak dobjátok le a haszontalant! ARÉSZ: Ne lőjem inkább le? ZEUSZ: Tiszteletben kell tartanunk a belügyeiket, Árész. (Elgondolkodik.) Melegek már a napok. Nem lesz büdös a környék? FŐPAP: Dagálykor följár oda a tenger, szentséges Zeusz. 432
