Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 4. szám - Kiss Anna: Boldog változat
mert csúnya az, aki éhes! ÖRZSE: Meg bolond is. Áll az alku! ÖRDÖG: S hogy ki ne gyűljön a szoknya, itt lesz menten a papocsika! (Kidübörög.) (Fekete szoknyával a nyakában jön Kristóf mint pap, kopogtat a színpaddeszkán.) PAP: Nem láttalak a templomban ... Azt gondoltam, ágynak estél... ÖRZSE: Atyám! Éppen abban járóik. PAP: Én is. (örzse „kebelibe” dugja a vastizest.) Csalkhát, mint afféle kezdő, bátortalan voltam. ÖRZSE: Azon lehet segíteni! (A vásárosokhoz.) Adjanak csak két csupor! még, mert még elakad a játék! A TÖMEGBŐL: Csuport hamar! Vödör is jó? ÖRZSE: Kiváló a vedeléshez! Mivelhogy bánatba estem, nem muri zhat érte István. (összezörren a két vödör.) Koccintsunk, lelkem papocskám! (A pap nekifohászkodik, örzsével szembe leül, kótogtatja becsülettel a köpúlőt a köpülőfával! Gyorsan kicseréli magát az egyik segédkező legénykével, kimegy, visszajön mint tanító, orra hegyéig lecsúsztatott okuláréval.) TANÍTÓ (kopogtat a színpad-deszkán. Ujjával mindvégig hűségesen leszámolja a dadogáshoz szükséges többlet-szö- tagokat): E-engedj az ágyba szentem ... ! ÖRZSE (a pap vilámgyorsan az „ágya alá” kerül, vagyishogy hasravágja magát, Örzse meg ráül): Menjen a tanítónéhoz! TANÍTÓ: De mikor nincs rája kedvem ... ! Csu-csu-csúf a tanítóné, eleje-hátulja de-de-de- deszka! Te pedig szépséges-szép vagy, mint egy bu-bu-bu-bu- bukta! ÖRZSE (a vásárosokhoz): Hűha, ágy alatt a pappal szép kis bajban vagyok, hűha! A TÖMEGBŐL: Hallgat az, attól ne féljen! 316
