Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 1. szám - Simonffy András: Kompország katonái I. (történelmi kollázsregény)

vákiával és Horvátországgal, az Antonescu-féle Romániával is. Csak a német nyomás eredményeként volt látszatnyugalom közöttük. Ezek az országok területi érdekeik egybeesése alapján közeledtek egymáshoz, és szlovák részről már 1941-ben felmerült valamiféle német vezetés alatt szerveződő kisantant terve. A három ország bizonyos értelemben összehangolt magyarellenes politikája rendkívül megnehezítette a külpolitikai fordulat megvalósításának lehetőségeit, mert hatékony eszközzé válhatott Németország kezében Magyarország megfékezésére, német szövetségben tartására. Hitler nem is feledkezett meg erről, amikor 1942 őszén újult erővel tört föl gyanakvása a magyar kormánnyal szemben.

(Folytatjuk)

FORRÁSOK

1. Godó Ágnes: Magyar—lengyel kapcsolatok a második világháborúban. (Zrínyi, 1976. 85—87. old.)

2. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája. (Kossuth, 1969.)

3. Juhász Gyula: i. m. 324—326. old.

4. Juhász Gyula: i. m. 335—336. old.

5. BM levéltár, Szombathelyi-anyag. Közli Godó Ágnes—Sztana Béla: A Horthy- rendszer katonai ideológiája c. tanulmányában. (Zrínyi, 1965. 141. old.)

6. Perjés Géza.; A hivatásos tisztikar közösségi szelleme a két világháború között. (Kéziratban.)

7. Az eredeti a szerző birtokában

8. Sztálin — rövid életrajz. (Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1947. 159. o.)

9. Simonfify—Tóth Ernő: Anyagi szolgálat az orosz háborúban. (1941. december 9. Az eredeti kézirat a szerző birtokában.)

10. Juhász Gyula: Az üszkös pillanat. (Űj írás, 1977/5—6. szám.)

21