Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 1. szám - Tandori Dezső: Paul Cézanne: A tenger l'Estaque-nál, Camille Pissarro: Voisins, a falu széle (versek)

TANDORIDEZSŐ

Paul Cézanne: A tenger l’Estaque-nál

Balról hidegzöld fák, emitt is hidegzöld lomb és hideg szürke-lila kéregszinek: a tenger hidegkékjeit közrefogva. Alul a helység: kárminárny-okkerárny tetők tér-foglalása mind között, hogy a hideget lángba metsszék.

Vagy akár ha tengerfenék

lenne e kemény parttagoltság;

egymás élénkségét nem oltják

az elemek: elemiség

nem vágyik más-elemiségre,

s nyomasztja bár a másikát,

a pontos határokon át

nem jut más, csak célszerű rész. E

tájak itt oly hivogatóak, ahogy bármit képzelhetünk, ha a viszonylatból állagunkra gondolunk csak. Mert hogy mi jónak vagyunk s lennénk rontói, jobb, ha nem jutunk el ily tudásig, ha megállunk itt: „Ez — a másik”, ha tömbszerű térfogatok

hárítják izgékony terünket, mert világukban nem lehet tér az, amibe még más elem fér, s hogy viszonzásául szemünknek e teljességből nincsen ablak, a lágyabb „légy hű önmagadhoz” tér itt meg ősibb változathoz:

„mint napra éj, maradj — magadnak”!

22