Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 4. szám - Kiss Anna: Boldog változat
(Felzavarja a „galambokat”.) Búúriburifouriburi! (Kristóf meg a Nyenyerés jönnek a temetőn keresztül, a Nyenyerés körbefo- rog, csapol.) NYENYERÉS: Csak egy spaigóca meg pár szem kukorica.. . A galiambicákatt összefogogatni1... KRISTÓF: Tégy valamit a hajlamaid ellen. NYENYERÉS (körbeforog, csápol): Hálából leszabják a kalapunkat. KRISTÓF: Hálából ezt csak a tiéddel cselekedhetdfc meg. Énnekem nincsen kalapom. (Kóc-Ilona izgatottan szorongatja a fésűt, gyűrködi a veres ruhát, Kristóf elé ugrik, rázendít a fésű-muzsikára.) NYENYERÉS: Ehun a falu bolondja. KÓC-ILONA (a N yeny eresnek): Hé. Lásson ám a szemivel. (Kristóf megsimítja a veres hajat, indul, a Nyenyerés utána.) NYENYERÉS: Pedig spaigóca volna, kukorica is volna. Na de ... (!) ... mivel... (!) ... egy elcsapott színész lett a galambok fő védelmezője... ! Vége a világnak,... ! (Kóc-llona dermedten simítja végig a haját, úgy marad a keze. Asszonyok jönnek a temetőn át, lefedett köcsögökkel.) I. ASSZONY (fiatalka, búbosodik a köténye): Nézze már! Nézze már! Mennyi galamb! II. ASSZONY (éltesebb): Igen szeret a galamb itten burukkolni. A temetőcsősz csalogatja őket, vagy a vaksi macskája tehetetlen vélük ... Ámbátor a galamb nem igen vizsgáztatja le a macskát, természetje neki, hogy kerüli a bajt... III. ASSZONY (öregecske): Már hogy lehet a bajt temetőben kerülni ... ?! Füve, virága temető. Merő egy baj. I. ASSZONY: Nem lelkecskék ezek? II. ASSZONY: Menyecske, én a te helyedben (A fiatalka hasára bök.) nem bámulnék meg mindent, ami az utamba került: Igen ügyelnék, hogy tátottszájú gyerekem ne szülessen! I. ASSZONY: Hát ezék lelkecskék bizony. II. ASSZONY: Arra ügyelj, mondom, aki a hasadba került, Ha már úgy szól a rendelés, hogy aki oda bekerült, kilenc hónapra ki is kerül onnan! III. ASSZONY: Leveszem a cipőimet. II. ASSZONY: Kellett magának laikkcdpő! Laiklkcipő, mezátlábra! III. ASSZONY (megkönnyebbült képpel köti ősze a cipő madzagjait, akasztja az egészet a vállára): Na; öreg csont, bütykös vén csont, indulj a vásárra! (Kóc-llonához.) Hát teneked ki hoz vásárfiát 307
