Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 3. szám - Kunszabó Ferenc: "Hazám véremben van" - Széchényi István eszmerendszere III.

országban sem versenyképesek, s ugyanolyan pontosan látja ennek okait, mint majrl fia — aki különben később bejárja apja útját, s gondosan tanulmányozza jegyzeteit... Ferenc gróf részletesen megvizsgálja a mezőgazdasági nagyüzemek működését, s pontos számvetésekkel mutatja ki, hogy a szászok vagy az angblök miért termeinek olcsóbban és jobban, mint mi. A legtöbb időt Angliában tölti, s itt készíti a legalaposabb följegyzéseket: út- és hídépítés, kereskedelem, ipar — majd az egész betetőzéseként: jogrend, társadalompolitika, piarlamenü élet.

Következtetéseit megpróbálom négy pontban összefoglalni:

1. A kor eszméje, s egyre inkább gyakorlata, hogy a népnek is minél nagyobb hányada részesüljön az anyagi és szellemi javakból, de a felelősségből is.

2. Az osztálykülönbségeket megszüntetni mégsem lehet, mert a kiválasztódás az élet természetes rendje, a fölülállóknak viszont isteni akaratból eredő kedves kötelessége, hogy vagyonukat, nagyobb tudósukat a köz javára fordítsák. A felvilágosult rendszert monarchikus (nem pedig abszolutisztikus!) államformában lehet legjobban megvalósítani.

3) Magyarország felemelkedése, társadalmi és jogi rendjének modernizálása a gazdasági élet fejlesztésén keresztül érhető el.

4) De fogalmainkat, felfogásunkat is az Európáiban mindinkább uralomra jutó filozófiához kell alkalmazni: a vallási és faji gyűlölködések, a hegemonisztikus törekvések helyét az egyenjogú nemzetek békés versengésének kell elfoglalnia a birodalomban, mert csakis ez a kibontakozás útja.

Ezek az elvek vezérlik akkor is, mikor József halála után II. Lipót őt is fölkéri, hogy elemezze a helyzetet, és jelölje meg a követendő utat. Beadványának summája:

— A birodalomban és Európában a helyzet lényegében egyező: Az uralkodók a közrendűek izgatásiával gyakorolnak nyomozást a nemességre. De ez utóbbiak is igyekeznek megnyerni a népet, a királyi önkény elleni harcihoz. Így jut a nép kedvezményezett helyzetbe, anélkül hogy a felelős gondolkodást elsajátítaná — s fordul sikeresen mind a királyok, mind az urak ellen.

— A József által felbolygatott, s a rendeletek visszavonása miatt felbátorodott magyar nemesség most azt hiszi, hogy a Lápot által összehívott diétán mindent elér, amit évszázadok óta nem tudott megvalósítani: új alkotmány, a fejedelem jogainak korlátozása, esetleg a teljes nemzeti függetlenség.

— A háború küszöbön áll. Ezt József idézte föl, mikor a többi hatalom megkérdezése nélkül megtámadta a törököt, s most a porosz, támogatva mind Angliától, mind Oroszországtól', mintegy jogosan támad a békét bontó Ausztriai Ház ellen.

— Ebben a helyzetben az a legbölcsebb, ha az udvar elébe megy a magyar kívánalmaknak, s teljesít belőlük annyit, amennyit a birodalom egyensúlya megenged.

Látni fogjuk a következő fejezetben, hogy Lipót majdnem pontosan ezt a taktikát követte a diétán, figyelmen kívül hagyta azonban a reformokat, melyeket Ferenc gróf lehetőnek tartott. S ezek voltaiképpen József reformjaival egyeztek, kezdve a nemesség adózásától az ipar és kereskedelem fejlesztésén keresztül a születési előjogok megszüntetéséig — két alapvető különbséggel mégis. Az egyik: a szükséges összbirodailmi reformokat nem centrálisán, hanem országok, nemzetek, népek és nemzetiségek szerint kell bevezetni, figyelembe véve a helyi történelmi, társadalmi, gazdasági és kuliturális-oivilizációs sajátságokat. A másik: a fokozatosság. Vagyis mindig csak addig előrehaladni, ameddig a társadalom többsége elfogadja az újításokat, s résztvesz megvalósításukban. S csak akkor továbblépni, mikor már meggyőződtünk a bevezetett változtatás gyümölcsöző voltairól.

Beadványában egyébként szót ejtett forradalomról, agitációról és agdtátorófcról is: nem az az igazi haladó, aki az általános emberi felől közelíti meg a teendőket, hanem aki az országok, nemzetek konkrét helyzetén tud változtatni, s eközben nem veszti szem elől a felvilágosodás eszméit. Az agitátorok rendszerint úgy izgatnak a forradalom mellett, hogy nem is olvasták az alapvető műveket. Ügy követelik az európai változások gyors utánzását, hogy nem is ismerik azokat. — Ezek a megállapításai a-propos félmondatokként szerepelnek memorandumában, de bizonnyal hozzájárul259