Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 3. szám - Kunszabó Ferenc: "Hazám véremben van" - Széchényi István eszmerendszere III.

tak ahhoz, hogy végül is bűnte lennek ismerték el az ún. jakobinus összeesküvésben. Pedig Martinovich az ő nevét is bediktálta, és szaftos mondatokkal körítetté. Ám a vizsgáló bizottság előtt ennél is súlyosabb tények voltak: az összeesküvés valóságos szereplőinek nagy része intenzív kapcsolatban állt Széchényivel. Köztük az egyik fővádlott hosszú ideig éppen legfőbb munkatársa volt.

A vizsgálóik meg is kérdezik: Hogy-hogy nem tudott Hajnóczy József nézeteiről? Mire Ferenc gróf azt feleli, hogy a ráállított besúgót is ismert, évek óta, mégsem tudja, milyen jelentéseket firkái róla... A felelet ott és akkor nemcsak vakmerő, hanem szellemes is. És mellbevágó. Hiszen a király által kiküldött vizsgálók is tudják, hogy róluk is jelentéseket firkálnak a királynak... Nincs is több kérdés, csak némi kioktatás, bő szemforgatással — nézzük hát a lényegesebb mozzanatot: Miként került Széchényi Ferenc kapcsolatba számos magyar jakobinussal, miiként lehet, hogy közülük többet főúri társaihoz ajánl be titkárnak? Még akkor persze, mikor az illetők maguk sem tudták, hogy valaha összeesküvők lesznek.

A gróf mecénási szereplése talán azzal kezdődik, mikor 1778-iban egy Kónyi János nevű őrmester ismeretlenül azzal fordul hozzá, hogy adjon 100 forintot XIV. Kelemen pápa leveleinek magyar nyelvű kiadására. Széchényi az összeget azzal a kikötéssel küldi meg, hogy az ilyenkor szokásos ízetlen áradások maradjanak el, sőt a neve se emláttessék. S mikor a fordítói munka megtetszik neki, maga bízza meg Kónyát a szarvasi evangélikus lelkész, Tessedik Sámuel munkájának magyarra ültetésével, amely aztán A paraszt ember Magyarországon címmel jelenik meg 1786-ban. Hanem ekkor már évek óta működik az ún. Füredi Társaság. Ugyanis Széchényi azok közé tartozik, akik üdvösnek tartják a főrangúak itthoni időtöltését, s hogy jó példát mutasson, már a hetvenes évek közepétől Balatonfüreden nyaral. Itt találkozik régi barátjával, Pálóczi Horváth Adómmal, s ismerkedik meg Póczely Józseffel. Há- tnan alkotják magját annak az irodalmi körnek, amely a jó külföldi művek fordítását s a honi munkák támogatását tűzi ki célul. És ebben jelesül működnek is. Megküldik egymásnak a fordításokat meg az eredeti munkákat, közösen megbeszélik, változtatásokat javasolnak — szóval mindközönségesen lektorálnak, majd fedezik a kiadás költségeit.

S ha a szerző rászorul, akkor az eladásból származó jövedelmet neki hagyják.

Széchényi Ferenc ellenzi alapszabály kidolgozását, s fölöslegesnek tartja a hivatalos ülésezéseket, mert úgy véli, hogy ezzel csak felhívják magukra a titkosrendőrség figyelmét, s kihívják az udvar ellenkezését. Inkább dolgozni kell, minden szabályzat meg szümpozion nélkül. Az így együttműködők táborához tartozik Festetich György, Kazinczy Ferenc, Pálóczy Horváth Ádám, Nagyváti János, Péczely József, Berényi Gábor, Orczy László, Podmandczky József, Vay István és József, Esterházy Károly, Balogh Péter, Máriássy István, Spdssich János, Bárány Péter, Hajnóczy József és mások, írók, költők, tudósok .irodalompártolók, kik a hetvenes évek végétől számított mintegy harminc éven át több száz eredeti és fordított mű kiadósát szervezik meg, létrehozván ezzel a modem magyar tudományos-művészeti-irodalmi könyvkiadást. Egyedül Ferenc gróf mintegy negyven művet lektorál és társlektorál, de még ennél is többnek a kiadását fedezi részben vagy egészben. A támogatott írók közül a jelesebbek: a fentebb már említett Tessedik, aztán Kazinczy Ferenc, Ré- vay Miklós, Barcsay Ábrahám, Batsányi János, Fessler Ignác, Kovachdch Márton György, Nagyváti János, Csokonai Vitéz Mihály.

És 1790 októberében a bécsi Széchényi palotában összejön az a népes társaság, amely a Magyar Tudós Társaság hivatalos létrehozásának esélyeit latolgatja. A vezérszóló Ferenc gróf. A jegyzőkönyvet Hajnóczy és Bárány vezetik — és a meg- sárgult lapok széliére jó harminc évvel később István jegyezget majd.

S tudjuk, ő már nem hiába. Mert a kilencvenes években az hamarost kiderült, hogy a körülmények nem alkalmasak a szabad magyar irodalmi és tudományos működésre. És voltaképpen ez a közvetlen ok, amiért Ferenc grófot legkisebb fia majd szomorú hallgatásba burkolózva látja üldögélni; amiért a közszereplésből is lassan kikoptatja magát. Annál buzgóbban gyarapítja viszont könyvtárát, dokumentum, met560