Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 3. szám - Simonffy András: Kompország katonái III. (történelmi kollázsregény)
SIMONFFYANDRÁS Kompország katonái III. C) MI MINDIG? Mi mindig mindenről elkésünk. Mi biztosan messziről jövünk. (ADY) Ott hagytuk abba tehát, hogy 1941 novemberétől, első frontszolgálatodat követően változatlanul és folyamatosan a debreceni VI. hadtest parancsnokságánál szolgáltál... Apám meséli: — ... miközben a frontokon nyilvánvalóvá vált, hogy a Blitzkrieg, a villámháború terve utópiának bizonyult, s hogy Magyarország számára a háború nem kellemes sétagalopp többé. 1. — A közel-keleti szövetséges főparancsnokság 1943. november 23-án a brit külügyminisztériumnak és a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának javasolta, hogy bombázzák Budapestet, az alábbi okokból: „1. A magyar csapatok újabban Barcsnál átlépték a határt, é. első ízben ebben a háborúban behatoltak jugoszláv területre, és elfoglalták a jugoszláv partizánkotól Vitrovitiesát. Itt most nem lehet szó politikai ürügyről, mint a kisebbségi kérdés vagy a határprobléma. 2. Vitroviticsa a fontos Koprivnica—Osijek fő vasútvonalon fekszik, amely kiegészítője, vagy helyettesítője a Zágráb—Belgrád vonalnak. 3. A magyar akciót nyilvánvalóan a németek sugallták, hogy enyhítsék a Zágráb—Belgrád vonalra nehezedő nyomást, és hogy Szlavónia térségéből német csapatokat tegyenek szabaddá, déli irányba való eltolásra. 4. Budapest a legfontosabb vasúti csomópont a német határtól keletre. A Romániába irányuló utánpótlás Budapesten megy keresztül, és miután a Zágráb—'belgrádi vonal ki van téve állandó eredményes partizántámadásoknak, a német közlekedés nagy része Szerbiából, Bulgáriából és Törökországból Budapesten, Belgrádon és Növi Sadon keresztül megy. Bulgáriát és Magyarországot mindaddig ellenséges országnak tekintjük, ameddig nem tanúsítanak aktív ellenállást a németekkel szemben, ami által jogot szerezhetnének más bánásmódra. E tekintetben párhuzam van Budapest és Szófia bombázása között.” De Budapest bombázásához a három szövetséges nagyhatalom vezetői — feltehetően politikai okokból, Magyarország háborúból való kiválásának az elősegítsése miatt — nem járultak hozzá. Magyar- ország fölött a szövetséges légierők csak az ország német megszálló
