Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - M. Pásztor József: József Attila-Emlékbizottság - 1942-ben. A dokumentumok tanúságtétele (tanulmány)
2. Szombaton, 1941. november 29-én Petőfi-est előadó: Móricz Zsi gmond 3. Szombaton, 1941. december 13-án Ady-est előadó: Kovács Imre 4. Szombaton, 1941. december 20-án József Attila-est előadó: Darvas József Kezdete este 8 órakor Közreműködik: Hont Erzsi, Gábor Miklós, Gellert Endre, Ránky György, Bánki Zsuzsa, Gerő, László, Ilosvay Katalin, Lányi Ágnes, Raics István, Szendrő József s mások. Rendező: Hont Ferenc A plakáton is hirdetett program ország-világ előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar költészet génuszainak sorában József Attila foglalta el az Ady utáni helyet. A József Attila est megrendezésére végül is 1942. február 6-án, pénteken este került sor a Vigadó nagytermében, és 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor megismételték. Mottója két verssor lett: „Adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak.. A több mint kétezer ember előtt Darvas József tartott bevezető előadást, őt a Kolozsvárról érkezett Brassai Viktor követte versek előadásával. József Jolán emlékeit mondta el öccséről. Gábor Miklós az „Üdvözlet Thomas Mannhoz”, Major Tamás a „Város peremén” és a „Születésnapomra” verseket mondta el. Hont Erzsi Reinitz Béla által megzenésített költeményeket énekelt. A József Attila-Emlékbizottság megalakulásakor tehát itt tartott a József Attila életmű nemzeti közkinccsé tétele, ami részben magyarázatát adja a Bizottság életre hívásának. AZ EMLÉKBIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA A József Attila-Emlékbizottság alakítását az Élelmezési Munkások Országos Szövetségének központjában határozták el — Marosán György főtitkár és elvbarátai. Céljuk — a sajtóközvélemény szerint — a díszsírhelyen történő temetés megtartása volt, ami önmagában is több irányú szervező munkát igényelt. Magát a temetést politikai demonstrációnak szánták, s ennek érdekében — a rendelkezésükre álló félév alatt — aktív sajtótevékenységet kellett kifejteniük a József Attila-kultusz ébrentartása érdekében. A temetés megtörténte után az Emlékbizottság „díszes síremlék” fellálítására indított akciót. E célok és feladatok megoldása összefogott munkát kívánt az Emlék- bizottságtól. AZ EMLÉKBIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE A korabeli sajtókiadványok közül a Magyar Nemzet — a temetésről szóló beszámolójában — sorolta fel az Emlékbizottság tagjait: Az Emlékbizottság tagjai: Bihary András munkás, Cserta Lajos munkás, Gáspár Zoltán hírlapíró, Hegedüs-Bite Dániel munkás, Marosán György munkás, Szabó István újságíró, Udvary Imre munkás. Marosán György — életrajzi regényében — ezzel kapcsolatban a következőket írta: „A vezetéssel engem bíztak meg. Javasoltam, kérjünk fel elvtársakat és neves, velünk szimpatizáló embereket arra, hogy az Emlékbizottságban vállaljanak elnökségi tagságot. Veres Péter, Kovács Imre, Kállai Gyula, Gáspár Zoltán és Szabó István így lettek az elnökség tagjai. Kovács Imre, Gáspár Zoltán és Szabó István a gyakorlati munkából is kivették részüket. Helyettesem a munkában Hegedűs B. Dániel volt.” Az Emlékbizottság tagsága, illetve elnökségének összetétele az antifasiszta és 1064
