Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - M. Pásztor József: József Attila-Emlékbizottság - 1942-ben. A dokumentumok tanúságtétele (tanulmány)

2. Szombaton, 1941. november 29-én Petőfi-est előadó: Móricz Zsi gmond 3. Szombaton, 1941. december 13-án Ady-est előadó: Kovács Imre 4. Szombaton, 1941. december 20-án József Attila-est előadó: Darvas József Kezdete este 8 órakor Közreműködik: Hont Erzsi, Gábor Miklós, Gellert Endre, Ránky György, Bánki Zsuzsa, Gerő, László, Ilosvay Katalin, Lányi Ágnes, Raics István, Szendrő József s mások. Rendező: Hont Ferenc A plakáton is hirdetett program ország-világ előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar költészet génuszainak sorában József Attila foglalta el az Ady utáni helyet. A József Attila est megrendezésére végül is 1942. február 6-án, pénteken este ke­rült sor a Vigadó nagytermében, és 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor megismételték. Mottója két verssor lett: „Adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak.. A több mint kétezer ember előtt Darvas József tartott bevezető előadást, őt a Kolozs­várról érkezett Brassai Viktor követte versek előadásával. József Jolán emlékeit mondta el öccséről. Gábor Miklós az „Üdvözlet Thomas Mannhoz”, Major Tamás a „Város peremén” és a „Születésnapomra” verseket mondta el. Hont Erzsi Reinitz Béla által megzenésített költeményeket énekelt. A József Attila-Emlékbizottság megalakulásakor tehát itt tartott a József Attila életmű nemzeti közkinccsé tétele, ami részben magyarázatát adja a Bizottság életre hívásának. AZ EMLÉKBIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA A József Attila-Emlékbizottság alakítását az Élelmezési Munkások Országos Szövet­ségének központjában határozták el — Marosán György főtitkár és elvbarátai. Cél­juk — a sajtóközvélemény szerint — a díszsírhelyen történő temetés megtartása volt, ami önmagában is több irányú szervező munkát igényelt. Magát a temetést politikai demonstrációnak szánták, s ennek érdekében — a rendelkezésükre álló félév alatt — aktív sajtótevékenységet kellett kifejteniük a József Attila-kultusz ébrentartása érde­kében. A temetés megtörténte után az Emlékbizottság „díszes síremlék” fellálítására indított akciót. E célok és feladatok megoldása összefogott munkát kívánt az Emlék- bizottságtól. AZ EMLÉKBIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE A korabeli sajtókiadványok közül a Magyar Nemzet — a temetésről szóló beszámoló­jában — sorolta fel az Emlékbizottság tagjait: Az Emlékbizottság tagjai: Bihary András munkás, Cserta Lajos munkás, Gáspár Zoltán hírlapíró, Hegedüs-Bite Dániel munkás, Marosán György munkás, Szabó István újságíró, Udvary Imre munkás. Marosán György — életrajzi regényében — ezzel kapcsolatban a következőket írta: „A vezetéssel engem bíztak meg. Javasoltam, kérjünk fel elvtársakat és neves, velünk szimpatizáló embereket arra, hogy az Emlékbizottságban vállaljanak elnökségi tagsá­got. Veres Péter, Kovács Imre, Kállai Gyula, Gáspár Zoltán és Szabó István így lettek az elnökség tagjai. Kovács Imre, Gáspár Zoltán és Szabó István a gyakorlati munkából is kivették részüket. Helyettesem a munkában Hegedűs B. Dániel volt.” Az Emlékbizottság tagsága, illetve elnökségének összetétele az antifasiszta és 1064

Next

/
Thumbnails
Contents