Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1. szám - SZEMLE - Molnár Miklós: Közeledés a lehetséges szöveghez. Vitéz György: Amerikai történet; Missa agnostica
ségszerűen az ország szétszakadásához, a 150 esztendőn át tartó török megszálláshoz vezetett. Amelynek Mohács tehát nem oka, de meghatározd előzménye volt. Perjés okfejtéseit az európai nagypolitika a török birodalom racionális politikájának elemzése jellemzi, a könyvet izgalmasan logikus felépítés, gazdag vázlatok és bibliográfiai anyag, s a korábbi történettudomány (Hóman Bálint, Szekfű Gyula stb.) ítéleteinek bírálata. Előttünk ez az okfejtés '(amelyben a mohácsi csata leírása a 460-ból csak 9 lap- nyi helyet kapott) egy mindent mérlegelő (így pl. a mohácsi csatamező hadászati értékeit), módfelett tisztán gondolkodó elme példája is, a könyv elolvasása az elmúlt néhány esztendő egyik legnagyobb szellemi izgalmát hozta, mint egykor Nemeskürty kötete (és az ezt követők). A vita már nem a „Hősvértől pirosúlt gyásztér”, ennek történelmi hatása, eredményei és értéke körül folyik. Inkább a történettudományok (és remélhetőleg nyomában a „szolgálódányok”) minden előzetes meghatározottságtól való mentesítése a tét. A „deheroizólás” mellett akár a „dezidealizálásé” és a „dezddeologdzálásé” is, hiszen ez is marxista feladat: legfőbb cél csak az „igazság modelljének” megtalálása lehet. Egyelőre úgy látjuk, hogy minden korabeli adat (európai, török és magyar egyaránt) Perjés modelljében „rendbe állt”, azt látszik igazolni. A történettudós tiszta alaphelyzetét és gondolkodásmódját, hitelét .és hozzáértését mindenekelőtt. Perjés nem kegyhelyet teremt vagy vádiratot ír, csupán a tényeket mérlegeli, mintegy , ^magasból nézi” az eseményeket. Napfényes időben és a csúcsokról valóiban több látható. Tisztábbak a kontúrok is. Szánszűrők nélkül is kivehető minden. (Magvető, 1979) BODRI FERENC Közeledés a lehetséges szöveghez VITÉZ GYÖRGY: AMERIKAI TÖRTÉNET; MISSA AGNOSTIC A A Párizsban, illetve Montrouge-ban megjelenő, a tizenhetedik évfolyamánál tartó Magyar Műhely nemcsak a magyar avantgarde írás és gondolkodás egyik legfontosabb műhelye és fóruma, hanem könyveket is ad ki — avantgarde és hagyományosabb szerzőktől egyaránt. Az elmúlt tizenöt évben Bafcucz József, Bujdosó Alpár, Dedinszky Erika, Erdély Miklós, Ferdinondy György, Horváth Elemér, Karátson Endre, Remenes Géfin László, Labancz Gyula, Méndy Stefánia, Nagy Pál, Papp Tibor, Parancs János, Ezra Pound, Székely Boldizsár, Vitéz György, Weöres Sándor művei: (vers és próza) szövegei jelentek meg a Magyar Műhely gondozásában, valamint — két kiadásban is — Hanák Tibornak A filozófus Lukács c. tanulmánya, az első magyar nyelvű ösz- szefoglaló értékelés Lukács Györgyről. Vitéz György 1933-ban született Budapesten, 1956 óta Kanadában él, 'klinikai pszichológus Montrealiban. Kanadai letelepedése óta jelennek meg versei külföldi magyar folyóiratokban. Tagja a Magyar Műhely Munkaközösségének. Nemcsak ír, fordít is. (Allen Ginsbergtől és Wallace Stevenstől jelentek meg versfordításai.) Nem egy dologban hasonlít is az egy nemzedékkel korábbi Wallace Stevenshez: pl. Stevens sem a költészetből próbált megélni (ez Amerikában egyébként — és szerencsére — szinte lehetetlen), hanem „magas” állású és fizetésű tisztviselőként, majd alelnökként dolgozott egy biztosító társaságnál, s viszonylag későn, 43 éves korában adta közre első kötetét —; Vitéz György is 42 éves, mire napvilágot lát első kötete, az Amerikai történet (száz könyvlapon 72 vers). S mintha illene Vitéz György versírói gyakorlatára Wallace 93
