Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - Varga Imre: Boszorkányszombat (verses játék)
NÁSZNÉP: Megkérünk, sőt megkérlelünk, kedves hippi, gyere velünk. HIPPI: Bíbicek napján majd megyek. LOVAG: Hígeszű, pedig stramm gyerek. (A Hippi legyint, s elindul, majd később a lakodalmas menet is követi. Ekkor pillangók tojáskáiból kikelt Tündérek repülnek a füves rétre. Leszállásukat a vásári tömeg és a Boszorkák fölfelé fordított arccal megbámulják.) TÜNDÉREK: Íme, sürgünk-pergünk Ange-Pange íényében. Ma Ange-Pange is ünnepel. Ange-Pange a csecsemők anyja, Ange-Pange a meg nem születettek árnyainak szelíd pásztor-asszonya, Arge-Pange az áldást hozó, Ange-Pange a bőség, Ange-Pange a termékeny élet, jöjj, Ange-Pange, ó jöjj, várnak hű cselédeid. BOSZORKÁK: Lengessük csak a fehér nyírfaágat, elűzni a magot hintő légi micsodákat. Hé, mesterünk, drága Szoránosz, szórj, szórj e hímes népre átkot! (Visszahúzódnak.) TÜNDÉRKIRÁLYNÖ: Ó, asszonyunk, Ange-Pange, ó, asszonyunk ki az ég hajlatán lakozol társas magányban, ó, asszonyunk, ki élsz gyémántbarlangodban, ó, asszonyunk, ki lakozol az ég-m'agosban, ó, asszonyunk, kinek társai mi vagyunk, ó, Ange-Pange, te meg nem termett gabona lelke, elvetélt magzatok őrzője, ó, Ange-Pange, ó, asszonyunk, ki a harmat gyöngyeivel, esővel és ki az északi fénnyel árasztod az áldást. TÜNDÉREK: Boldogulj, ki a vajúdó asszonyállat mellé rendelsz minket, ó Ange-Pange! Fiatal és szép vagy a magasban, szépségedhez nem állhatnak földi részek sem az ég. Fiatal és szép vagy hazádban, s nagy erejű e földön. Szárazulatok rengtek alattad, ki tarka lepke vagy az égben, s itt lenn lábad nyomát a sziklalap őrzi, mint halandó emberekét a képlékeny agyag. Ó fejedelemasszony, kinek csak árnyékát láthatja, csak árnyékát láthatja a halandó, ha felhőfoszlány, ha felhőfoszlány a nap mellett elsuhan, az a te árnyad. Dlcsértessél, Ange-Pange, ki magot hintesz a föld tyúkjainak. TÜNDÉRKIRÁLYNÖ: Az Ég Anyjának ünnepén mind csodáljuk az ő erejét. Hajtsatok, hajtsatok térdet, reménykedők! Aranysárgára festett, fokhagymával megszínesített tojásokat fogjatok marokra az ő ünnepén. S dobjátok a tűzbe őket, vessétek a lángok közé, megcsillapodik a városaitokra szakadt tűzvész, a Nagy Láng-Róka vackába visszafordul; megfordul a szél, megfordul ha Ange-Pange áldozati tojását dobjátok a tűzbe az ő ünnepén. Úrnőnk szentséges tojásai méztermő faodúkban sürgetik a rajzást, és a kis szárnyasok lelkesebben hordják a mézet. TÜNDÉREK: Ha megnyílik az ég, az ő teje van vegyítve a sok hulló vízcsöppbe. Ha az eső legelőitekre hull, szaporább lesz bizony a tehénke és a bárány teje. TÜNDÉREK (az 1. és a II. félkar váltakozva): Ki a lent ezüst guzsalyaeskán fonod meg, ki a lent ezüst guzsalyaeskán fonod, meg, ki juhaid göndör gyapjúból is kitépsz, ki juhaid göndör gyapjúból is kitépsz olykor egy-egy szálat, de magad festet a drága gyapjút, Ange-Pange, kékíted az ég kékjében, Asszonyunk, pirosítod a kelő nap bíborában, Ange-Pange, 1004
