Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 11. szám - SZEMLE - Kerék Imre: Fodor András: Így élt József Attila
szemle Fodor András: így élt József Attila Az 1971-ben megjelent Szólj költemény c. könyvesszé után az Így élt... sorozat köteteként nemrég jelent meg Fodor András újabb könyve József Attiláról. Ez a könyv nem egyszerűen rövidített, kivonatolt változata az előzőnek (ami már a fejezetcímek összevetéséből is kitűnik), bár koncepciója lényegében azonos azzal, a költő régebben kialakított József Attila-képe mégis inkább a résaleték, konkrétumok más oldalról való megvilágításával, újabb elemzések eredményeivel gazdagodatt, vált teljesebbé. Túl az évfordulós alkalom ürügyén mi indokolta új könyve megírását? Ügy vélem, hogy míg a Szólj költemény a középiskolás korú fiatal irodalomkedvelőknek szolgálhatott megbízható kalauzul, felvázolva előttük Fodor nemzedékének József Attila- képét, addig új könyve, az így élt József Attila inkább a kisebbeknek szól. Természetesen ezt is haszonnal forgathatja bárki, aki József Attila költészetével ismerkedni akar. (Itt említem meg, hogy röviddel e könyv megjelenése előtt éppen Fodor András válogatásában József Attila verseit tartalmazó illusztrált verseskönyv jelent meg Gyöngy a csillag címmel — irodalomtanárok, diákok egyaránt haszonnal forgathatják akár az életrajzzal párhuzamosan, szinte kiegészítéséként.) Míg az előző könyvben a hangsúly inkább a művekre esik, nagyobb terjedelem jut a verselemzéseknek is; ebben főként a biográfia, az emberi-'költői egyéniség kialakulása, fejlődése elevenedik meg élményszerű közvetlenséggel, hitelesen, az események sodrása közepette. Nem maradnak el itt sem az elemzések, de szükségszerűen rövidebbek, lényegre szorítkozóbbak lettek. Tömörségük azonban legtöbbször kiérlelt, hosszabb tanulmányok, elemzéseit összegezése. Érdemes összehasonlítani pl. a Forrás 1980. áprilisi számában publikált Kirakják a fát c. József Attila-vers elemzését és a bekezdésnyi versmagyairózatot a könyv 182. oldalán: ,A hajdani kocsikról hullott, ingyen tüzelőt fürkésző fiú félelmét, éli újra át, miközben a ferencvárosi pályaudvar fadobáló rakodómunkásait nézi. Leplezi megindultságát, de a fojtott meghatódás kivallása még inkább szívbe markoló. Sokan írtak már dolgozók iránti szolidaritásról, de így csak ő tudott, aki az értük viselt mártiromság minden gyötrelmét megélte, akinek már nem kellett hangos bizonykodás.” Elemzései mindig pontosak, érzékletesek, látszólagos tárgyilagosságukon átüt a legjobb értelemben vett elfogultság, a hősével való lehető teljes azonosulás, kötészetének értő szeretető. Mellőzi Fodor a strukturalizmus divatos hangstatisztikai eljárásait éppúgy, mint a felszínes impresszionista jellegű megközelítést, — a költői üzenet lényegének megragadására törekszik. Figyelme ugyanakkor kiterjedt a változatos képi, zenei-ritmikai megoldások, kompozíciós eljárások vizsgálatára, kerül minden egyoldalúságot. A könyv jellegéből adódóan több hely jut itt a képanyagnak, mely tartalmazza a legjellegzetesebb József Attila-arrcképéket, kortársainak portréit, verskéziratok, levelek fotómásolatait. Századunk nagy alkotói, Bartók, Egry mellett éppen József Attila alakja foglal 983
