Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 10. szám - Péntek Imre: Versenyfutásban a környezetgazdálkodásért (riport-esszé)
Hogy a beadagolt tápanyag jól hasznosuljon, és ne fusson a Balatonig, mást is teszünk. Ahol szükséges, talajvédelmi intézkedéseket. A legjelentősebb a merede- kebb lejtők teraszírozása. Ezzel a módszerrel több célt is elérünk: nincs lemosódás, hordalék, nincs tápanyagveszteség. A hatás a terméseredményeken is meglátszik. Több a szőlő, több lesz a bor ... A másik: nem közömbös az sem, hogy így marad-e a hegy, ahogy most — tele szőlővel, gyümölcsössel — vagy egy elkopárosodott kőmezőt hagyunk utódainkra? A táj karakterének megőrzése is feladatunk, amelyhez évszázadok óta hozzátartozik a szőlőkultúra. Ami nem teljesen a mi profilunk: kísérletekbe kezdtünk a biológiailag tisztított szennyvíz hasznosítására. Az a bizonyos csepegtető öntözés ... Mi is jól járunk, a Balaton sem szennyeződik. Nagyjából eddig jutottunk a rápöfékelésig: ugyanis a titkárnő időközben szerzett gyufát. K. E. a füst mögül biztatott, kérdezzek nyugodtan. Nem haboztam. — Azt hallottam, hogy az új művelés, a gépek, a különleges traktorok rendkívül megnövelik a badacsonyi—balatoni szőlők önköltségét... Háromszor-négyszer drágábban termelnek itt, mint más borvidéken... K. E. szippantott egyet. — Hát ez több szempontból is vitatható... De fogadjuk el, hogy drágább lesz a művelés. Nos, akkor ez a mi hibánk? Véleményem szerint csak az számítható az önköltséghez, ami javít a szőlőn. Akármilyen költséget ránk hárítani, csak mert itt dolgozunk, nem volna méltányos. A tájrendezés nem kizárólag a mi érdekünk, az egész országé. Ez egy más nagyságrendű kategória. — Mi a megoldás? — Átfogó tájrendezés. Megérett a helyzet a balatoni hegyvidék teljes átformálására. Különben nagy bajok származnak a „maszekolásból”. Ha mindenki csak a saját kis vagy nagy területét tartja szem előtt. A Rajna völgyében, ahol a híres vörös borok teremnek, a radikális beavatkozást választották: alaposan belenyúltak a parcellákba. A tájrendezési tervhez kellett idomulnia az ottani ingatlanoknak, művelésnek. Most meg lehet nézni azt a vidéket, gyönyörű. Akit kellett, áttelepítettek, akit kellett, kártérítettek. Végső soron a tulajdonosok nem jártak rosszul, legföljebb pillanatnyi érdekeiken esett csorba. Azt nem értem, hogy nálunk, ahol a magántulajdon nem szentség, miért nem lehet egy hasonló akciót megszervezni, lebonyolítani. Nincs mese: a teraszírozás érdekében, a talaj védelmében nekünk is előbb-utóbb ezen az úton kell elindulnunk. Biztató fejlemény, hogy elkészült a Badacsonynak és környékének tájrendezési kiviteli terve. A végrehajtás megkezdődött. Példánkat mások is kövessék! Mit mondhatok végül? A szőlő telepítése, művelése — a tudomány mai állása szerint — környezet, talaj és Balaton-kímélő növény. Ha úgy vesszük, egy szinten áll az erdővel, csak sokkal gazdaságosabb. Nemrég a BIB-ülésen vitatkoztunk a lemosódásról, mértékéről, a védekezés lehetőségeiről. Arról, hogy az eutrofizációból mi írható a számlánkra? Azt válaszoltam, hogy rendben van, áttérhetünk a hegyoldalak erdősítésére, ami ideálisabban szolgálja a Balaton védelmét. De akkor lemondhatunk a kéknyelűről, a szürkebarátról. Ez az érv hatott. Van még valami a tarsolyunkban. Köztudott, hogy a művelés fellazítja a talajt, és megkönnyíti a záporok dolgát. Nos, elterjedőben van a talajmegmunkálás nélküli termesztés. A szőlősorok közét gyepesítjük. Elképesztően hangzik, amit mondok, de igen eredményes módszer, egyre több gazdaság alkalmazza. Én például tizenhét éve így termelem a szőlőt, és meg lehet nézni. Kezdetben persze megszóltak a szomszédok, hogy kapaundorom van vagy mi? — de idővel belátták, nekem van igazam. A termés mennyisége és minősége tökéletesen meggyőzte őket. Tulajdonképpen miről van szó? Kihasználjuk a gyomfajták versengését: a ve824
