Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 10. szám - Pete György: Környezetvédelem Magyarországon - Beszélgetés dr. Gonda György államtitkárral Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével
Az 1976-ban megalkotott Törvény valóban új fejezetet nyitott a hazai feladatok megoldásában. Ennek meghatározó jelentőségű politikai előzménye volt a Párt XI. Kongresszusán jóváhagyott programnyilatkozat, amely a politikai feladatok rangjára emelte a környezetvédelem ügyét. A Törvény megszületése óta 3 esztendő telt el. Korai lenne még a számvetés. Űj feladatról van szó még akkor is, ha a részteendőknek egyes esetekben van már előzménye, múltja. Néhány esetben nagyon rangos, tiszteletreméltó múltja. Gondoljunk a hazai vízgazdálkodásra, vízügyre, vagy az erdészetre, amelyhez a természetvédelem eredetileg szorosan kapcsolódott. A Törvény és a végrehajtást szabályozó intézkedések világosan meghatározták, hogy a részfeladatokat az egyes ágazatoknak külön és ugyanakkor szoros együttműködésben kell végrehajtani. A környezetvédelem hazánkban széles körű munkamegosztás és koordináció jegyében valósul meg. A tevékenységnek ez lényeges alapelve, amely a munka egyértelmű megosztásában és az ehhez igazodó felelősség-vállalásban jut kifejezésre. A legfontosabb szervezeti előrelépés az volt, hogy a Kormány létrehozta a magas szintű koordinálás érdekében az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsot, és országos hatáskörű szervként az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. Ez utóbbi a koordináció folyamatos szervezésére, a feladatok megoldását szolgáló kezdeményezések kialakítására és támogatására hivatott, és fontos szerepe van az ellenőrzésben. Az elmúlt hónapokban kialakult a Hivatal szerkezete, megteremtődtek munkájának feltételei. A Hivatal ágazati jelleggel gazdája a levegőtisztaságvédelemnek és a természetvédelemnek. A Kormány a Hivatalra bízta a zaj, és egyéb káros rezgések leküzdésének ügyét, valamint a veszélyes hulladékokkal és toxikus anyagokkal kapcsolatos feladatok irányítását. Ez utóbbiak esetében is természetesen az együttműködést feltételezve, hiszen az egészségügynek vagy az érdekelt iparnak mindezekben alapvető szerepe és felelőssége van. Ezekben a hetekben jönnek létre a Hivatal szerveiként a területi felügyelőségek, amelyek regionális csoportosításban — az országban Budapesten és másik 6 városban — ellátják a környezet- és természet- védelem olyan jellegű teendőit, amelyek nem építhetők be a tanácsok működésébe. A felügyelőségek mellett tevékenykednek a levegőtisztaságvédelmi mérőállomások, amelyek eddig is ebben a területi rendszerben látták el feladataikat, végezték el a szükséges méréseket. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellett létrejöttek a környezet- és természetvédelmi bizottságok, és megkezdték munkájukat a környezetés természetvédelmi titkárok. Ezek igen lényeges szervezeti változások. A területi munka, a központi törekvések helyi támogatása és a helyi tapasztalatok központi fel- használása meggyorsíthatja a munka egészét, és javíthatja hatékonyságát. A részfeladatok a tanácsok osztályaira várnak (mezőgazdasági osztály, építési osztály stb.), de a bizottság munkájának segítésével és a szükséges koordinációval a titkárok bizonyára sokat tudnak tenni az ügy érdekében. Kialakult-e már a környezetvédelem hosszútávú programja? Még ebben az évben a Kormány elé kerül a környezet- és természetvédelem koncepciójáról és követelményrendszerérői készített előterjesztésünk. Arra törekszünk, hogy az érdekelt főhatóságokkal együttműködve készüljön el, és ennek alapján hosszútávra érvényes, jóváhagyott stratégia alapján szervezzük a környezetvédelem hazai teendőit. Egyértelmű hogy a környezetvédelem egyrészt a gazdaságpolitikának, másrészt az életszínvonal-politikának képezi részét; a dolog lényegét és a megoldást is a gazdaság, mindenek előtt a termelés szférájában kell keresni; csak széleskörű együttműködés és munkamegosztás alapján valósítható meg, és az egész ügy középpontjában az ember áll. Ezek képezik javaslatunk kiinduló tételeit. A környezetvédelem stratégiájának kimunkálásakor nyilván támaszkodtak a tudományos kutatások eredményeire. A hazai környezetvédelem első lépéseitől kezdve nagyon szorosan kötődött a tudományhoz, annak intézményeihez, műhelyeihez. Széleskörű kutatói bázisra épült és 810
