Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 10. szám - Pete György: Környezetvédelem Magyarországon - Beszélgetés dr. Gonda György államtitkárral Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével

épül, amit a jövőben is meg kell őrizni, sőt szélesíteni is kívánjuk ezt a tudományos bázist. Már évekkel ezelőtt jóváhagyták illetékes szerveink az „Emberi környezet védelme” című célprogramot, amelynek megvalósítását ez év elejétől egyértelműen a Hivatal szervezi és gondozza. Ez a program hat nagy, önálló témát tartalmaz. Ezenkívül is igyekszünk áttekinteni — a lehetséges mértékig — a környezetvédelmi kutatások egészét, hogy ne keletkezzenek feleslegesen párhuzamos feladatmegoldások, és hogy a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása is javuljon. A tudományok művelői, az egyes ágazatok figyelme is egyre nő a környezetvédelmi kérdések iránt. A Magyar Tudományos Akadémia, annak intézetei egyre többet vállalnak magukra a feladatok megoldásából. Az Akadémia területi bizottságai — elsők között a veszprémi — ugyancsak figyelmet fordított és fordít a témára. Itt említem meg az oktatással, a képzéssel, és a továbbképzéssel kapcsolatos teendőket. Az Országos Könyezet- és Természetvédelmi Tanács éppen most tűzte napirendre annak megvizsgálását, hogy a közoktatásban mi történik, hogyan alakulnak a tanulóifjúság ismeretei, az iskolák mit nyújtanak a tanulóknak, hogy értsék a világnak ezeket a jelenségeit és összefüggéseit, és hogy majd a gyakorlatban, az életben és munkájukban ehhez tudjanak igazodni. Példaként megemlítem, hogy a közelmúltban már megjelent olyan segédanyag, amely az általános iskolák biológiai oktatását egészíti ki a szükséges környezet- és természetvédelmi ismeretekkel.

Foglalkoznak-e a környezetvédelmi szakemberképzés helyzetével?

Foglalkozunk az egyetemi képzés ügyével. Ebben már meglehetősen széleskörűek a tapasztalatok. Gödöllőn, Sopronban, Veszprémben, Miskolcon, és természetesen Budapesten és máshol is az egyetemeken már a korábbi években megindult a szakmérnök-képzés. A keszthelyi egyetem érdekes kezdeményezést indított útnak azzal, hogy a mezőgazdaság számára speciális környezetvédelmi szakemberek képzését segíti. Ezek a kérdések látszólag kicsit távolabb vezetnek a Törvény központi feladataitól. De a végrehajtást szolgáló világos program, szervezet és egyéb feltételek nélkül a Törvény nem válik gyakorlattá. Bízom benne, hogy — bár a VI. ötéves terv kilátásai nem a legkedvezőbbek az anyagi feltételek tekintetében — mégis a következő években a Törvény végrehajtásának felgyorsulását várhatjuk, és ezzel a hazai környezetvédelem eredményesebb, sikeresebb munkáját is.

A környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez megfelelő ipari háttérre van szükség, amely képes biztosítani a szükséges védőberendezések, felszerelések gyártását, illetve gyártmányfejlesztését. Mindez pedig ilyen irányú kutatásokat is feltételez. Hogy áll nálunk ez a tudományos műszaki háttér?

A környezetvédelemhez szükséges ipari háttér egyike a leglényegesebb feltételeknek. Itt is igen fontos szerepe van a nemzetközi munkamegosztásnak, és ezen belül például a hazai gépiparnak. A KGST-én belüli munkamegosztás jegyében, különösen a gáztisztító berendezések gyártásában kell eredményre törekednünk. Általában a mérőműszerek gyártásában vannak kedvezőbb hazai tapasztalatok, de a következő években a szükséges ipari háttér megteremtése szélesebb körben előtérbe kell hogy jusson

Nyílt titok, hogy a szocialista országokban is jelentkezik bizonyos ellentmondás a termelésre és az életszínvonal rendszeres növelésére irányuló gazdaságpolitika és a környezetvédelem szükségletei között. Ugyanúgy, mint Nyugaton?

Ma még valóban úgy tűnik, hogy a szűkebben vett termelési érdekek vagy az élet- színvonal növelésére irányuló szándékok ütköznek az ember környezetének védelmét szolgáló törekvésekkel, tervekkel, vagy éppen beruházásokkal. De milyen életszínvonal az, amelyből hiányzik a jó, az egészséges levegő, a tiszta víz, vagy a termé811