Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 9. szám - Rózsa Endre: Kamaszkor, Örömeink születése, Ugyanarról, kétféleképpen (versek)

RÓZSA ENDRE

Kamaszkor

Hajadon — szél fülbevalói: topolyák kis barna golyói, súrolva behunyt szemű arcom, kacéran, elúszva suhantok —

érzem már, érzem időnként, futtomban a fölfele-örvényt, kísért egy mennyei légyott, emelnek ezüst buborékok —

míg újra a röpke csapások: golyócska-boholy-kalapácsok pattintják föl szememet,

s szamárfejű tátika tátog, ha lábam elé meredek!

Örömeink születése

Hogy zúdul a víz a tetőkről! Csattanva az utcakövön, szökőkutat ütnek a csorgok. Sugarazva suhint, csupa ág-bog, csurom ragyogás az öröm.

S ami formál, zúgva, belülről,

— noha önmaga még sose formás búvópatakokban üregről üregre görgeti vak moraját legelőbb, majd csengve bukik ki a forrás.

Az a vágy csak a mély, melyet elmélyít a beteljesedés; ivatlan a bőhozamú kút kiszikkad; iszapba sosem fúl ajkad, míg a szomjra merész!

734