Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 7. szám - Labancz Gyula: Lélegzettől lélegzetig (versciklus)

Csúcson

Talán ez az a magasság ahonnét a földi hajszák értérképe nem is látszik Csak a fény a fényár tombol már a mindent-láthatóból szédítve a vakulásig

LABANCZ GYULA

Lélegzettől lélegzetig

SZEMÉLY

Én emlékezetből vagyok.

Elgondoltak

aztán itt feledtek.

Jár erre egy személy árnyékát tékozolja.

Csak lenne hozzá homlokom önmagához visszacsobbanó szemem, lénye helyszínemmé válna.

HAMLET A BIBLIÁBÓL

Mit tenyered közt tartasz valakinek koponyája lehetne Adj néki egy igét még ha képtelen csöppen is belé a szem a fagy formáját tudja Hisz a csönd előtt Isten létét is tükör szavatolja néz vissza a víz s ha ráfigyelsz az története

Szóval, adj néki egy igét

és bűntudatot, szólít ki

a bibliából a hang:

lenni Van tenyered közt az arcod