Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 6. szám - TANULMÁNY - Nagy Miklós: Katona József és a világirodalom
tanulmány NAGY MIKLÓS Katona József és a világirodalom í. Még a közelmúltban épült falusi házaknál is ritka volt a hibátlan téglafal, negyedük vagy felük vályogból készült, sőt gyakran a hivalkodó bazaltbetét mögött is ott lappangott a falusi szegénységnek e megbízható kisegítője. Valahogy ilyen vegyesnek kell elképzelnünk a régebbi írók, költők olvasottságát is. Tanulmányozták a lángelméket, a makulátlan remekeket, ám nem mondtak le a tisztes középszerűségről, sőt olykor a felkapott, gyorsan romló használati cikkekről sem. Az igazán nagy alkotók a fél- vagy negyedtehetségektől is azt tanulják el, ami egész és eredeti bennük. Hol a mesterségbeli tudást keresik műveikben, hol az eszmei vagy formai újítókedvet. A kiválasztottak munkásságában elsajátított anyag átrendeződik, megtisztul, megnemesül. Katona Bárány Boldizsárhoz intézett versében a „Schillereket” emlegeti, akiket együtt csodált a soproni líceumból alapos olvasottságot magávalhozó barátjával. A mai életrajzi kutatás (M. Császár Edit, színháztörténész) bizonyosra veszi, hogy az író készült Schiller Fiescójának főszerepét eljátszani, szereptanulásának emlékeként idéztet belőle Bánkkal, mint az Orléáns-i szűz két sora is Petur ajkára kerül a nádorral való nagy szópárbaja előtt a II. felvonásban: „Egy oly teremtés, akinek nem ez hazája — cínteremjeinkben a- kinek lenyugodott szülői nem tevék le csontjokat — [...]” Mégsem dicsekedhetünk tőle Schiller-fordítással, be kell érnünk azzal, hogy az akkori legnagyobb kasszasikerek szerzőjét, Kotzebue-t, a prágai Hassaurecket meg a gyorsan divatossá váló végzetdrámák specialistáját, Adolf Müllnert tolmácsolta. Valószínűleg megvalósíthatta minden becsvágyó színész álmát — s mint Császár Edit írja — föllépett Hamletként is. A Bánk bánban nincs nyoma a nagy tragédia szövegszerű felhasználásának, holott az első kísérletek idején a fiatal költő még ugyancsak kiaknázta a „Lenni vagy nem lenni” megrázó monológját a Luca széke egyik döntő jelenetében. Annál telibb az egész a preromantikus Veit Webertől és a jozefinista Eckaitshausen- tói átvett mondatokkal. A német irodalom büszkeségei közül Wieland s Lessing szintén közel álltak Katona József szívéhez. Nemcsak a később elhagyott, fiatalosan szertelen Előversengésnek egyes Wieland regényekre utaló helyeit hívhatjuk tanúbizonyságul, hanem Biberach 483
