Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 12. szám - MŰVÉSZET - Bodri Ferenc: Dr. Rácz István gyűjteménye Kaposváron

dag művészete. A Jeruzsálem falai, a Kopt betűs triptichon, az Agyagtábla, az Ikonfal és mások pontosan deklarálják Ország Lili művészetét, és jelzik a gyűjtő vonzódásait, melynek fókuszaiban e két művész állhat, a kortársi képzőművészeti kultúra két talán legszorongásosabb és leglíraibb reprezentánsa, közös emlékek és közös iskolák neveltjei. Képeiken falak, látomások és betűk, kultúránk talán legromlandóbb, de mégis legemlékezetesebb és a tudatból kiűzhetetlen emlékei. Művészetté oldva, kimondva, így kissé feloldva is a senkinek el nem mondhatót: ezúttal nemcsak egy magángyűjtő, hanem egy múzeum falain.

A gyűjteményiben néhány szép darabbal van képviselve Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Anna Margit, Borsos Miklós, Varga Imre művészete, számunkra a festőnő apró képei — Fehér galléros, Virágos kalap, Bohóc — a legkedvesebbek a sorból, ezek teremtettek a Bálint-művek'hez hasonló értékű szellemi kapcsolatokat. Parányi világukban egy teljes és fájdalmas emberi lét tárulkozik.

Mindezek mellett két előttünk eddig ismeretlen felfedezés: az előbbieknél jóné- hány esztendővel fiatalabb Dienes Gábor és Nagy Gábor érett képei, jól illeszkedve a tárlat egészéhez, a gyűjtemény jeles darabjaihoz.

A gyűjtőnek és a múzeumnak egyaránt kívánhatunk jónéhány hasonló felfedezést, hasonló értékű kapcsolatokat. A festőkhöz mérhető értelmű barátokat, megköszönve a lehetőséget, amit a kincsek ilyenforma feltárása sokak számára jelent és jelenthetett.

1071