Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 12. szám - SZOCIOGRÁFIA - Kuntár Lajos: "Szép Vidá"-tól az "Összhang"-ig 25 éves a Pomurska založba könyvkiadó

— Külön kell szólnunk arról a feladatról, amelyet az elmúlt években kapott a kiadó, — hangsúlyozza Joze Hradi'l. A kétnyelvű iskolák részére mi adjuk ki az olvasókönyvet, meg mindazokat a tankönyveket, munkafüzeteket és egyéb oktatási segédanyagokat, amelyeket a murántúli szlovén-magyar, tehát kétnyelvű iskolák igényelnek és használnak. Ezirányú munkánkat a Szövetségi Köztársaság Oktatásügyi Intézetével karöltve végezzük és pontosan teljesítjük a kapott új feladatot. Ennek során elsőnek — 1977-ben — a már említett olvasókönyvet adtuk ki. „A fa a földből nő ki” címmel. Ugyanebben az évben kapták kézhez a kétnyelvű iskolák tanulói a Magyarország földrajza és történelme című tankönyvet. 1978-ban az 1. és a 2. osztályosok számára jelentettünk meg munkafüzeteket a természeti és a társadalmi ismeretekről. Ezenkívül a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak fizika tankönyvet adtunk 'ki.

— Természetes, hogy a regények, verseskötetek, antológiák és tankönyvek mellett különféle kézikönyveket, naptárakat, képes levelezőlapokat s más termékeket is készítünk. A Pomurska zalozba tevékenysége az elmondottak ismeretében válik világossá, áttekinthetővé.

Niki Bnumen bibliográfiája a teljességet is mutatja. Az eltelt 25 év termése igen tiszteletre méltó, hiszen 1954 és 1978 között 409 kiadványt 1 578 735 példányban jelentetett meg a Pomurska zalozba. Az évenként kimutatott kiadvány- és példányszám fokozatos fejlődés bizonysága. Az első három évben 1—1, tíz év múlva 18 és 1978-ban már 46 kiadványon olvasható Muraszombat könyvkiadójának neve.

Tudom, hogy a másfélmillió lakosú Szlovéniában több könyvkiadó működik. A 11—12 ezerre tehető magyar anyanyelvű nemzetiség kultúrálódási igényét sem egyedül a Pomurska zalozba elégíti ki. A jugoszláv állampolitika nemcsak hirdeti, a gyakorlatban meg is valósítja azt a nemzetiségi politikát, amely lehetővé teszi például a magyarságnak, hogy nyelvét, kultúráját megőrizze, fejlessze, a nagy közösség forrásaiból folyamatosan erősítse. Az természetes, hogy a kis lélekszámú nemzetiségek esetében a könyvkiadást nem lehet gazdaságossági alapon kezelni, a Pomurska zalozba is jelentős állami támogatásban részesül azért, hogy közvetíti a kis közösség irodalmi hajtásait, a többségi irodalom termékeit, mégpedig olyan módon és mértékben, ahogy azt a kétnyelvűség megkívánja, vagyis, hogy a szlovének is megismerjék a magyar írókat és műveiket. A Pomurska zalozba tudatosan jelenteti meg a magyar és a szlovén irodalom klasszikusait és a kortársalkotókat. Ezzel a tevékenységével híd szerepet tölt be Szlovénia határain belül és kívül is. A híd elég nagy ívű és szilárd alapú: a mindkét irányba ható szellemi áramlás (biztos tényezője.

Beszélgetésünk a továbbiakban a magyar nyelvű kiadványokra öszpontosul. A Szép Vida 1959-ben jelent meg. A kővetkező évben a lakosság körében nagyon népszerű Naptárt is kézbevehették a magyar anyanyelvűek. A „Pomurje szövetkezeti naptára az 1960. évre” tizenkét szerzőt szólaltatott meg, s helyet adott a szépirodalomnak is. Az első években váltakozó címmel megjelentetett kalendárium 1970-től a leegyszerűsödött Naptár Elnevezést s a „Szlovéniái magyarok szemléje” alcímet kapta. Szunyogh Sándor felelős szerkesztőt 1972-ben Varga József, Varga Sándor, Vidió Joze és Vild Joze, 1974- ben pedig Dragosics István, Hajós Ferenc, Konc Zsuzsanna, Siftár Emerik, Varga József, Varga Sándor és Vörös József segítette. A Naptár igen változatos tartalommal jelenik meg. A múlt és a jelen problémáival foglalkozó írásokat gazdag szépirodalom teszi változatossá, s emeli a Naptár értékét. Az 1960 óta folyamatosan megjelenő kiadvány a Szlovéniában élő valamennyi magyar alkotónak helyet ad, így fontos fóruma a kisebb közösség irodalmának. Azáltal, hogy egyaránt megjelennék (benne átültetések a magyar és a szlovén irodalomból, a két nép megismerését és megértését is szolgálja.

— Ez a sorozat, amelyben a magyar nyelven írók először bontakoztak ki — veszi vissza a szót Joze Hradil —, felfedezett számos olyan írást, amelyekből összeállhatott az első antológia. Az 1972-ben Tavaszvárás címmel kiadott gyűjtemény Szórni Pál, Szunyogh Sándor és Varga József írásait tartalmazta. A kötetet Palkó István „A szlovéniai magyar irodalomról” című összegezése egészítette ki.

1034