Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 12. szám - SZOCIOGRÁFIA - Pósfai János: Kétnyelvű Muravidék
jelentek meg az intézményeken és a munkahelyeken. Bevezették a kétnyelvű űrlapokat a közigazgatásban és a bíróságokon kétnyelvű személylapokkal látták el a lakosságot. A hivatalos közlemények ugyancsak két nyelven jelennek meg. Rendezték a nemzetiségi nyelven való tájékoztatást — az írott sajtó kibővült a rádió magyar nyelvű adásával — s minden olyan köztársasági törvény, amely az emberi jogokra vonatkozik, rendezi a magyar és olasz nemzetiségek jogait is. Hadd idézzem végül Szunyogh Sándort, aki szerint a kétnyelvű oktatás eredményeire, szervezési formájára európaszerte felfigyeltek: „Petőfi, Arany, József Attila, Ady és Preseren, Zupán ció, Műm, Cankar szelleme hatja át a kétnyelvű iskolák tantermeit. A tanítók, a tanárok hol szlovénül, hol pedig magyarul szólnak a tanulókhoz. Mindegyik tanuló a saját anyanyelvén válaszol a feltett kérdésekre. A jelvényszerző versenyeken is szlovén és magyar írók, költők, az író-olvasó találkozókon is szlovén és magyar írók műveit olvassák fel. Az iskolai ünnepélyek mindig mindkét nyelven szóinak. A magyar és a szlovén tanulók egyaránt elsajátítják egymás nyelvét. A Fecske-Lastovka iskolaújságban a tanulók magyar-szlovén fogalmazásokat, riportokat, verseket és cikkeket jelentetnek meg. Az iskolarádió is hol egyik, hol pedig a másik nyelven szól a pajtásokhoz. A tanulók a Jó Pajtást, a Mézeskalácsot, a Cioibant, a Pdondrski Listet, a Pionírt, a Képes Ifjúságot és a Mladinát olvassák. Az iskolakönyvtárban több ezer szlovén és magyar nyelvű könyv várja a polcokon az if jú olvasókat...” S ez a kétnyelvű Iskola kifelé is sugározza a kétnyelvűség eszméjét. Lépten-nyomon tapasztalja ezt az ember. A göntérházi falatozóban sörözgető vendégek hol magyarul, hol szlovénül társalognak. Nekik ez fel sem tűnik már, csak a vendég veszd észre. Ha megy az utcán és megkérdez valakit, magyarul kap választ a szlovénektől is. S ha szlovénül szólnak e vidék magyarjaihoz, nekik sincs, s a jövőben méginkább nem esz szükség tolmácsra ... Maribori, muraszombati pedagógusokkal találkozunk Göntérházán. A Vlaj Lajos nevét viselő kétnyelvű általános iskola nevelőivel folytatnak eszmecserét. Az iskolában kiállítás szemlélteti a kétnyelvű oktatás két évtizedes fejlődését. Magyar és szlovén nyelvű, .tankönyvek, színes tablók, a tanárok és a gyerekek által 'készített tárgyak sorakoznak a falakon és a vitrinekben. Drevo dz zamlje rase — A fa a földből nő ki, olvasom az egyik könyv borítóján. A Pomurska Zalozba gondozásában jelent meg 1977- ben. Magyar és szlovén festők műveinek színes reprodukciói gazdagítják, magyar és szlovén írók, költők művei teszik teljessé. Karel Destovnik-Kajuk verse olvasható a könyv első lapjain két nyelven. Íme: III. 1028 Drobna pesem Jaz sem droben droben list, ki drevo mu daje hrano. To drevo dz zemlje rase, zemlja pa je vir zivljenja, in Äivljenje vir öloveätva, in élovestvo, ki cloveku daje rast, to je harst, Szerény dal Kicsi vagyok kicsi levél, ki a fától nyer életet. Ez a fa a földiből nő ki, a föld gazdag életfoirás, s a létforrás emberiség... Emberiség szilárd tölgy vagy, az embernek jövőt nyújtasz.
