Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1978 / 3. szám - Szerdahelyi Pál: "…ámul széles ország, büszke lehet Csönge"

ezen az útvonalon haladt, Csönge határában, Szombathely felől jövet, Győr felé. Ezen a vidéken azonban senkivel nem tudtak szót érteni, mert egy teremtett lélek sem tudott franciául, kivéve Cina ősét, az akkori Weörest, akinek csak szerény vagyona volt. Ez az ős kitűnően tudott franciául, s egy francia tiszt a Napoleon hadseregéből, akinek Johar volt a vezetékneve, — hálából a tolmács szerepéért — a napóleoni sereg összes sebesült, beteg lovát neki ajándékozta. Az élelmes és intelligens Weöres-ős pedig az ajándékba kapott lovakat eladta, azok árán sok földet vett, így lett vagyonos, gazdag ember, s így alapozta meg a Weöres-család birtokát. Azt az utat pedig, ahol a francia hadak keresztülvonultak, szintén megvásárolta a környező földekkel együtt, és a francia tiszt iránti hálából, akinek szerencséjét, vagyonát köszönhette, elnevezte Johar-ároknak. Így tudtam meg egyúttal azt is, hogy Cina ősei — apai ágon is — kivételes nyelvtehetséggel megáldott emberek voltak.

— O —

A falu népe, a költő egykori játszótársai és barátai mind szeretettel emlékeznek Weöres Sándorral való kapcsolatukra. Benne nem csupán a nagy költőt, a közülük való embert is becsülik. Ezért is írtuk összeállításunk fölé Csukás István Weöres Sándorra gondolva című versének egyik sorát. Csönge valóban büszke nagy fiára.

A felidézett gyermek- és ifjúkor eleven emléke legyen a szülőföld köszöntése, ajándéka, jókívánságainak üzenetvívője a költő 65. születésnapján.

Weöres Sándorék Csöngén

212